László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
Szatmár-Beregből 73 csapat nevezett be a versenybe. Legnagyobb arányban az úttörő és az EPOSZ szervezetek képviseltették magukat. Valamennyi művészeti ágban szép eredményt értek el. Az országos döntőn öt díjat és 48 oklevelet nyertek. Pünkösdkor bemutatókat tartottak a díjazott , , , , 594 csoportok részvételével. Ez volt a kultúrverseny zarounnepelye." Az országos döntőn kiválóan szereplő 100 ifjúsági énekkar és zenekar, valamint 60 tánccsoport 595 résztvett a budapesti VIT ünnepségeken. Az előzőekhez hasonló méretű volt, a MINSZ által 1950. március 13-án meghirdetett kongresszusi kultúrverseny. Azt tervezték, hogy április 4-ig minden műkedvelő együttest beszerveznek e versenybe. Szabolcs-Szatmár megye a benevezett csoportok létszámát tekintve a második helyen állt. A Megyei Népnevelési Központ arra kérte helyi bizottságait, hogy támogassa a versenyzők felkészülését. A 234 benevezett ifjúsági csoportból 39 jutott tovább a megyei döntőbe. A tánccsoportok közül a Cégénydányád-Nagytanya-i fiatalok nyerték az első díjat. Műsoruk eredeti gyűjtésen alapult. A színjátszók versenyében a tiszavasvári Alkaloida kultúresoportja győzött, Katona: Bánk bán-jával. A második helyezést a Nyíregyháza-Bedő bokoriak kapták a "Halad a szekér" című termelőszövetkezet alakításáról szóló darabért. Énekben, a Diákszövetség Mátészalkai Kórusa kapta az első díjat. Műsorában, három szatmári népdal mellett, ott találjuk a Sztálin vezetet minket, Suliko, Orosz lakodalmas, Tarka szelek címűeket is. A megyei kultúrverseny értékelése szerint kevés csoport foglalkozott előadásában az ifjúsági egység kérdésével. A színművek is inkább a negatív, mint a pozitív hősöket domborították ki. Az énekkarok nem mertek nagyobb igényű számokat választani. Kiemelték a tánccsoportok forradalmi optimizmusát. 597 A Szatmár-Beregi Népművelési Bizottság 1950. január 22-én "Kultúrával a szocializmusért" címmel hirdetett versenyt. Ennek eredményeként megnőtt az SZFTE-k látogatottsága, 598 szervezettsége. A győztes a mátészalkai járás lett: 75 előadást rendezett 17.000 hallgatónak. h7 Mescdélu tanok A mesedélutánok elsősorban a gyermekek nevelését, szórakoztatását szolgálták. Rendezésüket a minisztérium anyagi okokra hivatkozva, az 1947/48. tanévtől korlátozta. Kezdetben igen magas 100-120, majd később többnyire csak 20 órás mesedélután sorozatokat tartottak. Szabolcsban az. 599 1945/46. tanévre 310 mesedelutan megrendezését tervezték, amelyből 289 valósult meg. Szatmár-Beregben ugyanebben a tanévben 48 alkalommal tartották meg ezeket, míg 1946-47-ben csak 23-ról tudunk. Ezek rendezői között a szabadművelődésen kívül más szervezeteket is találunk. Zaj tán és Nyírcsaholyban pl. a Szívgárda Egyesület, Csengersimán az egyház szervezte a mesedélutánokat. Bár a hallgatóság többnyire a gyermekekből tevődött össze, néha a felnőttek is részt vettek azokon. Ehhez alkalmazkodva, Szabolcs vármegye szabadművelődési felügyelője a mesedélutánok keretében a felnőttek részére rövid közműveltségi, a gyermekek számára is érthető előadások szervezését javasolta az ügyvezetőknek. Szatmár-Beregben szintén olyan mesedélutánokat tartottak, ahol a szülők is résztvehettek. Az anyagot általában magyar népmese gyűjteményekből választották: Szép Ilona, Pöttöm Jankó, Tündértó, stb. De Arany János Toldi trilógiájára és a Honfoglalás mondáira is találunk példát. 600 A meséket verssel, énekkel és játékkal tették változatosabbá. E rendezvényeken bábelőadásokat is tartottak. Az egyik legnépszerűbb művelődési alkalom volt.
