László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

Az egyes tárgyakból nem a teljes ismeretanyagot nyújtották. A törvényszerűségek megismertetcsere, az érdeklődés cs az onmuvelodesi vagy felkeltésére törekedtek.' " SzatmarBeregbcn az 1945/46. tanévben kilenc közműveltségi előadássorozattal összekötött gazdasági tanfolyamot szervezlek. A más szervek által rendezett előadássorozatokra is találunk példát. A mátészalkai MNDSZ 1945 márciusától, a nyírcsaholyi KALOT 1946 tavaszán, a nyíregyházi SZMT szintén ezévben tartott ilyen előadássorozatot.

340 2. Világnézeti előadássorozatok Ezeken a világnézet és a tudatformák kapcsolatát, viszonyát vizsgálták, elsősorban a felszabadulás után megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok figyelembevételével. E rendezvények iránt a lakosság különösen érdeklődött. Az MNDSZ Mátészalkai Szervezete 1945 márciusától tartott ilyen előadássorozatot. Nyíregyházán az SZMT 1946. november 20-tól világnézeti szemináriumot rendezett, ahol a következő kérdésekkel foglalkoztak: Mi a világnézet? A spiritualista világszemlélet, Korunk világnézeti válsága, Világnézet és gazdasági élet, Világnézet és irodalom, Világnézet és nevelés, Világnézet és vallás, Világnézet és demokrácia. Ennek előadói között olyan közismert személyeket találunk, mint Simon László, Révai József, Kovács Imre, Bóka László, Németh László, Balogh István cs Bibó István. Fehérgyarmaton az 1948/49. tanévben társadalomtudományi előadássorozatot szerveztek.

341 3. Történelmi előadássorozatok Elsősorban népi demokratikus nézőpontból igyekeztek átfogó képet adni Magyarország történelmi eseményeiről. Kiemelten tárgyalták a nép megmozdulásait, a forradalmi helyzeteket." Az 1848-49-cs forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulója alkalmából a történelmi előadássorozatok száma ugrásszerűen megnövekedett. Ezek jelentős része e nagy történelmi eseménnyel foglalkozott, pl. A magyar szabadságért és függetlenségért, Bem apó, A 48-as szabadságharc, 48 után. Az. előadások anyagát külön füzetekben jelentették meg. Ennek segítségével országszerte egységesen indulhatott meg a munka.

343 4. Gazdasági előadássorozatok A korszak kezdetén a földhöz juttatónak mezőgazdasági ismereteit kívánták gyarapítani. A fordulat éve után a szövetkezeti eszmét a tsz-ek megalakítását propagálták. Néhány előadás címe: Baromfitenyésztés, Sertéstenyésztés, Az őszi szántás fontossága, A szövetkezeti eszme, Mezőgazdaságunk jövője. Gazdasági előadássorozatot pl. az 1946/47. tanévben Ilken és Gyulaházán rendeztek. Az is előfordult, hogy a gazdasági előadássorozat csak egy-egy szakterülettel foglalkozott. A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége 1947 telén, a szabadművelődési tevékenységbe iktatva dohánytermelési előadásokat szervezett, pl. Kölesén.

344 A VKM 1948-ban a Földművelésügyi Minisztériummal való megállapodás értelmében, a szabadművelődési előadássorozatok munkatervébe, növényegészségügyi előadások beállítását rendelte el. Ezeket a növényegészségügyi körzet vezetőijével együttműködve, 6-8 órában tartották meg. Szatmár-Bereg vármegyében 1948-ban beszolgáltatással és csépléssel kapcsolatos előadássorozatokat rendeztek."

45