László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

5. Egészségügyi előadássorozatok Az egészségügyi ismeretterjesztés fontosságára már az előadásoknál utaltunk. Szatmár-Bereg egészségügyi helyzetének illusztrálására idézünk Galambos József tisztifőorvos beszámolójából: "Vármegyénk területén három állandóan jelentkező endémás fertőző betegség ellen kell harcrakészen állnunk: a kiütéses tífusz, hastífusz és malária ellen ... hastífusz a környezetegészségügyi viszonyok, az ivóvízkerdés, kutak ... egységes rendezését teszi vármegyénkben szükségessé. A talajszennyezéstől vízhatlan falazattal védett közkutak egész sorozatát kell falvainkban megépíteni."

346 A tiszti!oorvosi hivatal Szatmár-Beregben két egészségügyi előadássorozatot rendezett 1946 elején a körorvosok közreműködésével. Az 1947/48. tanév telén egészségügyi előadássorozatokat tartottak pl. Kölesén és Opályiban. Itt közlöm néhány előadás címét: A fertőző betegségek, Tüdőgümőkór, A nemi betegség felismerése, A sebek kötözése, A gyermek ápolása, A tehéntej tisztasága. A Vöröskereszt Megyei Szervezetei 1949-ben tartottak ilyen előadásokat. Erre Szabolcsban a Vöröskereszt és az. MNDSZ közös rendezvényeként „ 347 találunk példát. 6. Természettudományi előadássorozatok Ezek a dialektikus materializmus alapján álló természettudományos világkép kialakulását segítették elő. Az előadások témáit úgy állították össze, hogy a természettudományok egyes ágainak fejlődését szemléltetlék, kihangsúlyozva a szovjet tudományos kutatások eredményeit. Itt különösen fontosnak tartották az előadók politikai megfelelését. Ilyen előadássorozatot tartottak, nagy érdeklődés mellett Turistvándiban az. 1946/47. tanévben. A korszak végén, a Népművelési Minisztérium megszervezésével előtérbe kerültek a természettudományi előadássorozatok. Ennek hatására Szabolcs vármegyében 1949 őszén természettudományi szemináriumok elnevezéssel indítottak ilyen rendezvényt. Annak szemléltetésére, hogy milyen témák hangzottak el, közlünk néhány címet: A világ keletkezése, A föld kialakulása, Egysejtűtől az emberig, Az élet keletkezése, - 348 Az ember származása.' Ezeken elsősorban munkás- és parasztkáderck vettek részt. 7. Szabad Föld Téli Esték (SZFTE) A Szabad Föld Téli Esték programtervezetét az MKP Szervező Bizottsága 1946. XI. 15-én fogadta el. Ezek szervezőjéül az MKP falusi alapszerveit jelölte ki.

349 A Szabolcs vármegyei népművelési ügyvezető, 1949-ben az SZFTE feladatát az alábbiakban közölte: "A falvakban, tanyákon a párt és tömegszervezeti oktatás mellett, a pártonkívüli dolgozó parasztságot egészen alapfokon, könnyű formában megismertesse a marxizmus-leninizmussal, szakmailag tovább képezze és megismertesse vele a természettudományok legelemibb kérdéseit. Egyszóval az SZFTE előadássorozat van hivatva megkezdeni az egész dolgozó parasztság politikai képzését.'" A Téli Esték előadássorozata 1946. december elején kezdődött el Rákosi Mátyás rádióel.őadásával. Hangsúlyozta, hogy rövid, néhány esztendő alatt kell évtizedek mulasztását pótolni. Ezért az. általános műveltség emelésére: történelmi, társadalmi, irodalmi és mezőgazdasági előadásokat tartanak. Ezek 1946. december 14-vel indultak meg, országosan mintegy 1.200 faluban, hetente egy alkalommal. Az Országos Szabadművelődési Tanács 1947 januárjában az 351 SZFTE előadásainak segítésére kerté a szabadművelődési szerveket." " Ez az együttműködés meg