László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

Az előadások látogatottsága változó volt. Ez nagyban függött a szabadművelődési ügyvezető szervező képességétől, az előadás témájától, annak kísérő műsorától, az időjárás viszontagságaitól, az évszaktól (mezőgazdasági munkák), egyéb objektív körülményektől, pl. a terem fíítétlenségétől, az ülőhelyek hiányától. A hallgatóság száma 200-500 főig terjedt. Ezzel szemben olyan esetek is voltak, amikor az ügyvezetők alig tudlak összeszedni néhány embert, pl. a NyírvasváriCsukástanyai ügyvezető a következőket jelentette a vármegye felügyelőjének: "Az itteni iskolán ' , n A a • f 1 ' 332 népművelési előadást tartani nem lehet, mert a ncp (3-4 kivételével) nem jönne el. " A VitkaKárolyi tanyai ügyvezető az. alábbiakat jelenti: "... minden arravaló törekvésem és kísérletem, amelyekkel az itteni ifjúságot szabadművelődési előadásokra összehívni igyekeztem, hiábavalónak , , , , 333^ » es eredménytelennek bizonyult. Az ifjúság csak táncolni cs szórakozni akar." " " Sonkadon az oszi sáros időben, az iskolai tanterem kímélése miatt nem tudták ezeket minden héten megtartani. Van példa a jó látogatottságra és a hallgatóság aktív részvételére is. Például Encscncs községben a/ előadásokon a fiatalok és az öregek egyaránt résztvettek, s ezeket élénk vita követte.

334 Az előadók felkészülését brossurakkal is segítették. A Szabolcs vármegyei felügyelő szerint az ügyvezetők előadástervei sokszor irreálisak és túlméretezettek voltak. Legtöbb helyen ezeket hiánytalanul nem tudtak megvalósítani. Ehhez a sillabuszok kesve érkezése is hozzájárult. B7 Előadássorozatok Fogalmát Nánási Miklós 1947-ben így határozta meg: "Az ugyanazon tárgyról szóló, egymásba kapcsolódó, több előadás; előadássorozat."

336 A szabadművelődés kézikönyve szerint: "Ha az ismeretanyag nem fér bele egyetlen előadás keretébe, előadássorozat is rendezhető. Egymáshoz lehet azonban fűzni különböző tárgyú előadásokat is, ha valamiképpen közös szempont alá ' 337 ' ' ' ' foglalhatók."" A második fogalom-meghatározás bővebb és jobb, ugyanis az. előadássorozatokban több példa van arra, hogy a témában eltérő előadásokat csak egy közös szempont kapcsol össze. Ezeknél a közönség alkalmanként változó volt, csak az érdeklődés kötötte őket össze. 338 Óraszámuk 25-60 között mozgott." ' A szabadmuvelodes személyzete szívesen szervezett ilyeneket, ugyanis ha a közönség megszerette valamelyik előadást a sorozatból, akkor jobban elment a többire is. Az előadássorozatok rendezésénél figyelembe veendő szempontok, azok rendőrhatósági engedélyeztetése, továbbá az előadók összetétele megegyezik az. előadásoknál leírtakkal. Témájuk szerint sokfélék lehettek: közműveltségi, világnézeti, történelmi, gazdasági, egészségügyi, természettudományi stb. 1. Közműveltségi előadássorozatok * A Földművelésügyi Minisztérium az 1945/46. tanévben 500 községben szervezett 3 hónapos gazdasági tanfolyamot. Ezeket a népművelés vidéki szervei 30 órás közműveltségi előadássorozattal egészítették ki. A következő tárgykörökből álltak: a. / Történelem. A magyar reformkor története, 10 óra b. / Irodalom. Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, 10 óra c. / Néprajz, néphagyomány, nemzeti műveltség, 4 óra d. / Társadalomismeret 4 óra e. / Alkotmánytani ismeretek 2 óra