László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A táblázatból megállapíthatjuk, hogy mind a három évben a történelmi tárgyú előadások 2830% körüli arányukkal messze megelőzik a többi témakört. Ez a múltunk iránti érdeklődéssel magyarázható, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy több olyan forradalmi hagyományról is szó eshetett, amelyet korábban nem vagy ha igen, más szemszögből tárgyaltak. Pl. Dózsa György a parasztvezér, A magyar történelem kiváló nőalakjai, Őseinkről, Az őshaza, stb. Előtérbe kerültek az 1848-as centenáriumi készülődés jegyében, a reformkorral, a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos előadások. Ez az 1947/48. tanévben érte el csúcspontját. A mezőgazdaság területével foglalkozók 12% körüli arányukkal a második helyen vannak, amelyen belül a növénytermesztés témakörei vezetnek az állattenyésztéssel szemben. Ez indokolt, sőt lehetne nagyobb, Szatmár-Bereg vármegye mezőgazdasági jellege miatt. A Felügyelő kezdeményezésére gyógynövények termesztésével és gyűjtésével kapcsolatos előadásokat is tartottak. Jelentős helyet foglalnak el a vallási és erkölcsi témájúak, amelyeknek előadói a papok voltak. Ez az egyháznak az ismeretterjesztésben való részvételét tükrözi. Csökkenő tendenciát állapíthatunk meg, ha 13,4%, 7,8% és 8,3%-os arányukat nézzük. Szatmárcsekén pl. a Római Katolikus és Református Egyházközség 1946 telén is megrendezte az évtizedek óta szokásos karácsonyi rendezvényt. Garbolcon ugyanebben a tanévben vasárnap délutánonként vallásos tárgyú * 328 és szabadművelődési előadásokat tartottak. Sajnos, szintén csökkenő tendencia mutatkozik az egészségügyi ismeretterjesztésnél: 9,9%, 8,3%, 7,6%-os arányukkal. Pedig ezek növekedésére lett volna szükség, ha a megye elhanyagolt egészségügyi helyzetét vesszük alapul. Szatmár-Beregben 1947 novemberében vármegyei felhívást adtak ki az egészségügyi előadások szervezésére. Ezeket orvosok és védőnők tartották a következő témákból: a nemibetegségek, tüdőbaj, hastífusz, golyva, » f , , , , , 329 csecscmovedelcm, kiütéses tífusz, köztisztasági kérdések. Az irodalmi előadások aránya 8-9%, amely kismértékben növekvő tendenciát mutat. Több olyan író és költő élete és munkássága került ismertetésre, akiket a Horthy-korszakban egyáltalán nem, vagy csak egyoldalúan mutattak be, pl. Ady Endre, József Attila, Veres Péter, Móricz Zsigmond stb. Az államigazgatás és jog 4%-kal volt képviselve. A hallgatókkal az új népidemokratikus állam igazgatási szerveit, illetve az állampolgári jogokat és kötelességeket is megismertették. A legdinamikusabb fejlődést a természettudományok körébe tartozó előadások mutatják. Az első évi 1%-ról, a második évben több mint háromszorosára, 3,3%-ra, újabb egy év múlva kétszeresére, 7%-ra növekedett. Ezek aránya így is elég kicsi a természettudományok fontosságához képest. Ennek keretében jelentős szerepe volt a csillagászati előadásoknak. Kulin György írta egyik cikkében: "nem hiányozhat a szabadművelődés programjából a csillagászat ismereteinek terjesztése sem ... Az a csillagászat, amit mindenkinek szánunk, nem is kíván különös szakképzettséget, csupán szellemi készséget arra, hogy el tudjunk merülni a kézzel meg nem 330 fogható valóságokban." A Csillagászati Egyesület Nyíregyházi Csoportja, amely 1947-ben alakult, havonként egy-egy népszerű előadást rendezett ebben a témában. Az OSZMT 1947. december 18-án megállapította, hogy népünk természettudományos műveltsége nagyon hiányos. Ezért kérte a VKM-et, hogy a szabadművelődési szervek ugyanolyan arányban tartsanak természettudományos előadást, mint f-t , 331 , , , . , , egyéb tudományokkal foglalkozókat." Szatmár-Bereg vármegyében is a humántudományok előadása volt túlsúlyban az előzővel szemben. A többi szakterület általában 5% alatt maradt.
