László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

Kizárólag ismeretterjesztő irodalmat, pontosabban egy-egy tudományág összefoglaló műveit tartalmazták a falukönyvtárak. Állományukban néhány könyvvel képviselve volt a magyar- és világtörténelem - ezen belül kiemelve a szomszéd népek története -, a jog, politika, közgazdaság, e 235 természettudomány, egészségtan, technikai ismeretek, irodalom es művészetek. " A népkönyvtárak könyvbeszerzése terén mutatkozó pozitív vonások kiteljesedése figyelhető meg az 1949-től kiépülő, körzeti és alapkönyvtárak könyvgyűjteményében. A körzeti könyvtárak állományában 49,5%-ot tett ki az ismeretterjesztő irodalom. E kategórián belül az ideológiai, politikai (15,5%) és természettudományi művek (13,1%) vezettek. Figyelemre méltó ezek kézikönyvtárának összetétele, amely a hatékony tájékoztató szolgálat megszervezésének előfeltétele volt. Ezért a lexikonok, bibliográfiák, folyóiratok széles választékát ajánlotta beszerzésre 1949 áprilisában az Országos Könyvtári Központ. Ilyenek voltak pl. a Révai Nagylexikon, Szinnyei és Gulyás: Magyar írók élete és munkái, Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete, Kozocsa: A szovjet irodalom bibliográfiája, Szabó Károly: RMK-ja, a világnyelvek kéziszótárai stb. Hiány mutatkozott a zene, báb és táncművészettel foglalkozó könyvek terén. Ezek pótlására 1949 júliusában került sor, amikor 5-5 példányt kaptak a körzeti könyvtárak e tudományágak kézikönyveiből. így pl. Szabolcsi Bence: Zenetörténet, Karvezetői szabadiskola, Körmöczy László: Bábjátékos kézikönyve, Lugossy-Gönyey: Magyar népi táncok, című műveit. Az ideológiai anyagban a marxizmus-leninizmus klasszikusai kerültek a középpontba. A szakkönyvek válogatásánál a termelésben való gyakorlati használhatóság volt az elsődleges szempont. Előtérbe helyezték a mezőgazdasági gépesítést, a szövetkezeti munkát és az ipari termelést szolgáló könyvanyagot, pl. Maximov: Hogyan küzdjünk az aszály ellen, Morva: Cséplőgépek javítása. A szépirodalmat, amelynek aránya 50,5% volt, elsősorban a magyar és szovjet alkotások képviselték. Csak 8,3%-ot hagytak más népek irodalmának. A szépirodalmi anyag súlypontjába a valóság irodalmát vagyis a klasszikus magyar és realista alkotásokat helyezték. A válogatás között volt még: progresszív társadalomkritikát és az imperializmus elleni harcot tükröző irodalom. Majakovszkij: Válogatott költeményei, Nexő: Sorsjáték, Ady: Párizsban és napfényországban, stb. Elhatárolták magukat a soviniszta, népi romantikus, dekadens burzsoá tendenciákat tartalmazó művektől, a bestsellertől, a kommersz irodalomtól, az idealista természettudományi és történelmi alkotásoktól, valamint a vulgár marxizmustól.

236 A gazdasági népkönyvtáraknak szánt, az FM-nél 1945-ben kiküldésre váró könyvsorozatok még a Horthy-korszak végén készültek. így egyrészük a társadalmi-gazdasági viszonyok megváltozásával elavult. Ezért az Elnöki Főosztály átdolgozásukat javasolta. A gazdakönyvtár összeállítására az ügyosztály 1946-ban szerkesztő- és bíráló bizottságot alakított. A gazdasági népkönyvtári könyvjegyzékekből megállapíthatjuk, hogy azok zömmel mezőgazdasági szakkönyveket tartalmaztak, átfogva a növénytermesztés, állattenyésztés szinte valamennyi ágát, pl. Családi ház zöldségeskertje, Gyakorlati sertéstenyésztés, Gyapjú, tej és hústermelés a juhászatban. Ezenkívül az újgazdák jogi és a háziasszonyok gazdasági érdeklődésének kielégítésére is gondoltak. Elvétve találunk ezekben egészségüggyel, építészettel, szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos és , 237 szépirodalmi köteteket is. A szabadművelődési felügyelői és ügyvezetői könyvtárak állománya rendeltetésüknek megfelelően alakult. A VKM nagy gondot fordított a szabadművelődési munkatársak olvasottsági szintjének emelésére. Ezért pl. 1946-ban különböző költői, prózai műveket és dalantológiát rendelt könyvtáraik számára. Ezzel, a nélkülözhetetlen segédkönyvet és forrásmunkát is biztosítani kívánta munkájukhoz. A felügyelői könyvtárakat 1947-ben a magyar műveltség értékeit