László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

tartalmazó kötetekkel gyarapította. Ezek között voltak; Jókai, Mikszáth, Móricz, Móra, Kosztolányi prózai munkák és Petőfi, Ady, József Attila költemények is. A felügyelői és ügyvezetői könyvtárak állományának másik csoportját az előadói tanfolyamvezetői munkához szükséges sillabuszok, SZFTE füzetek és különböző módszertani segédletek alkották.

238 A politikai életben végbemenő változás következtében, 1949 októberében a Népművelési Minisztérium természettudományi szakkönyvekkel egészítette ki ezeket. E harminckét műből álló sorozat a dialektikus materializmus módszerével adott betekintést a természettudomány valamennyi ágába. A többnyire szovjet szerzők által írt kötetek között voltak; pl. Lebegyinszkij: A csillagok világában, Ogorodnyikov: Mi tartja a földet, Voroncov-Vcljaminov: Létezik-e élet más bolygókon stb. Ettől kezdve hangsúlyozottabban kezelték a szovjet szépirodalmat is. A Szatmár-Bereg vármegyei Szabadművelődési Felügyelői Hivatal könyvtárának állományában pl. 116 kötetet tett ki a marxista-leninista ideológiai, a szovjet természettudományos és szépirodalom. Ezekből 81-et 1949239 ben szerzemenyeztek. Vármegyéink egyetlen könyvtárából sem hiányoztak a helyi kiadású tájkalcndáriumok. Ilyenek megjelentetésére a VKM még 1946-ban felhívta a megyei szabadművelődési szervek figyelmét. Ezekben a szorosan vett naptári részen túl, a helyi események kronológiájának, a megyében született vagy ott elo írok szépirodalmi alkotásainak, a történelmi emiekeknek, a terület gazdasági, társadalmi egészségügyi, kulturális újjáépítési eredményeinek a közzétételét javasolta.

240 Ezt 1947-ben az országban egyedül Szatmár-Bereg vármegyében valósították meg. A Móricz Zsigmond Munkaközösség és a Vármegyei SZMT által kiadott naptárt 5.000 példányban nyomtatták ki. A szépirodalmat Móricz Zsigmond és Képes Géza képviselte. A történelmi részben Tarpa és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát és a vármegye ezeréves küzdelmét dolgozták fel.

241 A szabadművelődési naptár kiadása, az 1948-as jubileumi esztendőben is programként szerepelt és ez mindkét vármegyében megvalósult. A szabolcsi kalendárium terjedelemben majdnem duplája a Szatmár-Bereginek. Bár tartalmukban kissé eltérlek egymástól, mindkettőben megemlékeztek az 1848-as megyei eseményekről. A szabolcsiban több a helyi szépirodalom, de találunk még benne néprajzi, iskolatörténeti cikkeket is. Kiolvasok, találós kérdések is tarkítják. A korabeli kritika a szépirodalmi részt így értékelte: "Ezek a rövidebb, hosszabb írások - ha irodalmi értékben nem 242 is, de abban egyeznek, hogy helyi vonatkozásúak es helyi ízekkel bírnak." A Szalmar-Beregi kalendáriumban a vármegye korabeli társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete és a néprajz f _ 243 * (népmese, népdal stb.) kapott hangsúlyozott szerepet. " A tájnaptárak nehezen találtak vevőkre, ugyanis az egyéb kalendáriumokhoz viszonyítva később jelentek meg és azoktól jóval drágábbak voltak. Ez az ország többi vármegyéjében is így volt. Ezért a VKM elrendelte az eladatlan , , . , , , 244 naptárak ingyenes szétosztását. cJ A könyvtári olvasottság alakulása. Olvasómozgalom, író-olvasó ankétok. Könyvnapok. A lakosság könyvtárhasználatáról statisztikai adat alig áll rendelkezésünkre. A szabadművelődési felügyelők jelentéseiben csak a hivatali könyvtár forgalmi adatai találhatók. A Központi Statisztikai Hivatal pedig, valószínűleg a népkönyvtárak alacsony kötetszáma miatt, nem gyűjtött azok olvasottságáról információkat. Erre majd csak a könyvtáregyesítések után, 1949/50ben találunk példát. A könyvtárkezelőnek a kölcsönzésről, a vándorkönyvtárak és a gazdasági népkönyvtárak esetében egyaránt nyilvántartást kellett vezetnie.

245 Az egyéb népkönyvtárak látogatottságára csak elvétve találunk adatokat. Az olvasottság alakulását befolyásolta az