Avar Anton – C. Tóth Norbert: Szabolcs vármegye nemessége és címeresleveleik (Nyíregyháza, 2022)

Greetings

szabolcsi_cimereslevelek_home.indd 20

2022. 02. 09. 20:58:36 „Pillanatfelvételek” Szabolcs megye esetében – mint fentebb már szó esett róla – a középkorból hiányoznak az olyan típusú források, amelyek segítségével a megyebeli nemesség összetételét és a birtokviszonyok változását aprólékos vizsgálatokkal felderíthetnénk és könnyedén nyomon követhetnénk.47

Az erre legjobban alkalmas adójegyzékekből48

egy teljes sem maradt, csupán három évből, a 15. század kö

zepéről ismerjük a kamarahaszna adót birtokaik után meg nem fizetők listáját. Az első összeírást a megye hatósága állította össze 1446-ban, eszerint Bacskai Mátyás kezén 81 telek (Benk 23, Monyorós 24 és [Őr]ladány 34), Csapi Ákos kezén 94 (Eszeny 78, Ágtelek 16), Várdai Miklós kezén Kisvárdán 135, Hunyadi János kezén pedig a debreceni uradalom tartozékain 176 telek (Böszörmény 120, Dada 40, Ladány 10 és Sztarka 6) volt.49

Az 1458/1459 körül készült jegyzékben az előzővel szemben forintban adták meg a tartozásokat, és mivel egyelőre nem ismert, hogy ezekben az években pontosan mekkora összegű volt a királyi adó, így ezúttal csak a legtöbb tartozással rendelkezők közül szemezgettem: Gúti Ország Mihály nádor összesen 57 forinttal (Aba 13, Gút 14 és Nádudvar 30,), Szapolyai Imre kincstartó 45 forinttal (Hadház 16, Macs 8, [Tisza]ladány 11 és Téglás 10), Parlagi Pál 31 forinttal (Mártonfalva 13, Nádudvar 2 és Ördögháza 16), Bajoni István 29 forinttal (Egyek 7, Ohat 10, Sáp 2 és Zám 10), valamint Kállói Lökös János és Vitéz János 18–18 forinttal (az előbbi [Szamos]kér és [Kér]semjén 2, Laskod 2, Megyer 2, Panyola 10 és [Kálló]semjén 2, az utóbbi Léta 7, Pazony 1 és Sima 10) tartozott.

50

A harmadik „adóslista” 1461-ből ismert, ebben újra a telkek számát tüntették fel. A lista képzeletbeli élén Szakolyi Péter áll, aki összesen 186 telek (Adony 6, Balsa 19, Büd 4, Ibrány 36, Keresztút 53, Paszab 16, Rakamaz 15, Szabolcs 10 és Szakoly 17), ecsedi Bátori András 63 telek (Adony 9, Lugas 7, Nábrád 47 Vö. ezzel szemben Ung megye példáját: Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 25.) Bp., 1998. 48 Vö. C. Tóth N.: Lehetőségek és feladatok 402–403.

49 C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. (1387–1526) (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 53.) Bp.–Nyíregyháza, 2003. (= Szabolcs) 130/480. sz. 50 C. Tóth Norbert: Egy szabolcsi összeírás margójára. Adatok az 1458–1459-es évek politikatörténeté

hez. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 45. (2010) Melléklet, 1–16. 11, Ladány 6 és Tagy 17),

51 valamint Kállói Vitéz János 116 telek (részletezés nélkül 79, Harang 22 és Kiskálló 15) után nem fizette meg az adót,52

minden bizonnyal azért, mert tisztségükből adódóan felmentette őket a király. A fentieken túl rendelkezésünkre áll még egy, az előbbiektől eltérő, de mégis különleges forrás, ez nem más, mint az 1435. június 9-től július 6-ig Karász falu mellett Bereg és Szabolcs megyék nemességének tartott nádori közgyűlésen53

megjelentek névsora. A húsz oldalas füzet egyediségét az adja, hogy nemcsak az egyes nemesek neveit, hanem a kezükön lévő birtokok, illetve birtokrészek nevét is feltüntették benne. A jegyzékben kereken 270 birtokos és 145 település/birtok és birtokrész neve szerepel.54

A listában ugyanakkor nem szerepel a megjelent, illetve távolmaradó nemesek között a rác despota, Brankovics György neve, valamint a debreceni uradalomhoz tartozó birtokok. Igaz a levelesítettek között feltűnnek mind a tiszttartó, Geszti Mihály fia, László, mind pedig a despota böszörményi, dadai, szoboszlói és téglási jobbágyainak nevei.55

Ugyancsak hiányoznak

az egyházi birtokosok, azaz az egri székeskáptalan (Polgár), a leleszi prépostság (Kanyár)56

és a váradi püspökség (Ajak és Pátroha) képviselői.57

Rajtuk kívül még néhány kisebb-nagyobb nemesi család

képviselőjét nem tartalmazza a lista, de az egyéb forrásainkból összeállítható nevekkel kiegészítve kijelenthető, hogy 1435-ben közel háromszáz birtokossal számolhatunk a mintegy 176 birtokon/településen. A szerző négy fejezetben a középkori Szabolcs megye területi és birtokos változásait mutatja be. Az első fejezetben a megye területi változásairól esik szó. A Szent István korában (1000–1038) megszervezett Szabolcs megye területének észak–északkeleti határa ugyanis a létrehozásakor még nem érte el a Ti-51 Az öt település közül négy, Lugas, Nábrád, (Nyír)vasvári és Tagy azonban Szatmár megyében feküdt, igaz közel a megyehatárhoz, de ennek ellenére nem világos, miért Szabolcs megye hatósága írta össze azokat. (Németh Péter: középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. [A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 60.] Nyíregyháza, 2008. 167/279. sz., 192/317. sz., 297/472. sz., 341/542. sz.) 52 Szabolcs II. 154/563. sz.

53 C. Tóth N.: Szabolcs megye működése 117.

54 DL 56710. – A jegyzék kiadását és elemzését külön munkában végzem el.

55 Solymosi László: Szabolcs és Bereg vármegye gonosztevőinek lajstroma 1435-ből. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 42. (2000) 143–144. 56 Németh P.: A középkori Szabolcs megye 103., 158.

57 Engel P.: Szabolcs megye birtokviszonyai 425.

20