„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi garancia és a generális (A szatmári béke történetéhez)

így jutott el a salánki szenátusi gyűlésig. Salánkon Károlyi a házigazda, bár a tárgyalások idején kint van a hadseregnél. Anyósa Barkóczy Judit kastélyában folynak a tárgyalások, Rákóczi megszemlélte Károlyi büszkeségét, az 1710-ben felépített új kastélyt is. Külön tárgyalnak az erdélyi és a királyság szenátorai. Nem arról volt szó, hogy békét kössenek vagy folytassák a háborút. Hanem arról döntöttek, Rákóczi vajai tanácskozása után, hogy a megbékélés melyik útját válasszák. Amit Pálffy ajánlott, az amnesztiát, vagy az ország szuverenitását biztosító garanciális megegyezéshez ragaszkodjanak. S miután nem egyhangúlag, de a többség emellett döntött, megbeszélték a katonai tennivalókat, s azt, hogy Rákóczi nem Munkácsra vonul vissza, hanem Lengyelországba megy. Részletesen kidolgozták azt is, hogy miként tartsák az összekötetést. Ezek után tájékoztatja Rákóczi írásban Károlyit. A tudomásunk szerint hat fejedelmi levélből kettő és egy manifesztum van feltárva. Ezekben hangzanak el a sokszor idézett szavak: „így azért az én kedves lakóhelyemet Munkácsot, s benne lévő mindenemet kigyelmednek ajánlom. Lelki esméretében és keresztényi hitében bízom, hozzám való hívséget, melyet minap is is hozzám Munkácson megújított, magammal elhitetvén, hogy nemzetem boldogulásánakgyümölcse nélkül valóságos traktora nem fog lépni, ... kedves hazám boldogulásának munkáját kezében adom. "

21 Erre következett válaszul Károlyinak a bevezetésben ismertetett 1711. február 21 -én Munkácson keltezett levele. Ez az az írásbeli eskü, amelyre Rákóczi hivatkozott, de tudomásom szerint a szatmári béke nagy irodalmában nem sikerült azonosítani : „Megvallom ha az Kegyelmed confoederatinonalis, úgy nékem is mind szóval, mind írásban sokszor újított hitiben teljességesen meg nem nyugodt volna elmém; azt vélném felőle, hogy még most is állandó resolutiot nem vett magának ezen mostani felforgó dolgok között.... "

28 Vizsgálatunk kérdésessé teszi azt a véleményt, hogy a salánki gyűlés után Károlyi az államférfi „politikája és sorsa éles kanyarhoz 27. PULAY- SZALAY, 1865. Il.köt. 296- 300. - Az írások forráskritikai vizsgálata nem történt meg. Pld. „ hagytuk ...gróf Károlyi Sándor mezei marschallunkra. " 28. Rákóczi Károlyinak, 1711. március 31. Archívum Rákóczianum 1/ III. 605-606.