„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Kovács Ágnes: A kuruc állam gazdasági helyzete a szabadságharc második felében

A lőporgyártásban és bányamüvelésben fontos szerepet játszó salétrom termelése a 18. század elején csaknem kizárólag a nyírségi térségre korlátozódott. A jobbágyság tehetősebb rétegéhez tartozó ún. salétromos gazdák a nagykállói officinába szállították az eresztetlen salétromot, ahol a több-kevesebb legényt, bérest, sőt a háború folyamán hadifoglyot is alkalmazó mester vagy mesterek előállították a kétszer eresztett, más néven: tisztított salétromot. A már 1703-ban kuruc kézre került üzem számára Rákóczi mindenképpen biztosítani akarta a salétromot, ezért mentesítette a termelésével foglalkozó parasztokat a katonai és megyei terhek teljesítése alól. Az intézkedés hatására nőtt a beszolgáltatott mennyiség, jóllehet az értékes nyersanyag egy részét a gazdák titokban és a szokott beváltási árnál jóval kedvezőbben értékesítették. A rézpénz elértéktelenedése tovább erősítette ezt a tendenciát, amelyeket rendeletekkel természetesen nem lehetett megszüntetni. A helyzetet jól ismerő vármegyei vezetés éppen ezért nem teljesen alaptalanul kifogásolta a salétromtermelő parasztok mentességét. Annál is inkább, mert a hatóságokat is félrevezetve, többen élveztek immunitást, mint ahányan salétromot termeltek. A fegyver-és lőszergyártás szervezeti egységének megvalósítása után indított vizsgálat igazolta a feltételezéseket, ahogy ez a helyzetről beszámoló Károlyi és Rákóczi levélváltásából is kiderül.

21 A tábornagy információjával, hogy ti. a jobbágyok csak seprik a földet, hogy exemptusok lehessenek, tökéletesen összecsengnek a fejedelem sorai: „... egy helységben öt hat gazda főzi a salétromot, s azoknak praetextusával ötven s hatvan gazda mind a nemes vármegye s mind a haza terheitől privilegiáltatja magát."

22 Ugyanakkor az is tény, hogy a megyék azoktól a gazdáktól is szolgáltatást követeltek, akik valóban termeltek salétromot. Az ő védelmükben, végső soron a hadászat érdekében, a fejedelem a megyékkel szemben is szigorúan lépett fel.

23 szabadságharc idején. Fólia Rákócziana. 5. sz. Szerk. Heckcnast Gusztáv, Molnár Mátyás. Vaja, 1981. 21. Uo. 60-62. 22. Uo. 62. 23. Uo. 63.