„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Mandula Tibor: A szatmári békét követő sváb telepítések és azok jelentősége

sek szökéséről Károlyiné is említést tesz férjének, amikor azt írja, hogy Nagykároly, Kaplony és Csomakoz községek 251 férfi lakosa közül megszökött 91. A szökések mellett a visszavándorlás is nagy méreteket öltött, ami arra kényszerítette az uradalmi tiszteket, hogy lelkiismeretesebben foglalkozzanak a rájuk bízott sváb telepesek dolgaival. A telepítések időrendjében haladva meg kell említenünk az 1720-as és 172l-es telepítéseket, melyeknek eredményeképpen Fény községben megtelepedett 26, illetve 16 új telepes, akik ennek a helységnek első sváb lakói voltak. Az 1722-es telepítés 78 családjából 56 ment Nagymajtényba, amely akkor alakult meg, mint sváb község. Számra nézve a második nagyobb telepítés az 1726-i volt, 181 családdal, amelyből különösen Nagymajtény, Erdőd és Fény részesedett. Ennek a telepítésnek az eredményeképpen létesült Erdőd mint sváb község. Nagyobb jelentőségű telepítések még az 1735-i amely Kaplonynak adta első új sváb telepeseit. Károlyi Sándor életében megemlítendő még az 1736-i az 1737-i és 1738-i telepítések, amelyekből különösen Erdőd népesült be újra. Fia, Károlyi Ferenc idejében az 1745-i, 1747-i, 1750 és 1751-i telepítések voltak a legjelentősebbek, amikor is 27 majd 34, valamint 57 sváb család érkezett és telepedett le, főleg Nagykárolyban. Ezekkel a telepítésekkel vetette meg Károlyi Ferenc Nagykárolynak, mint sváb településnek az alapját. Gróf Károlyi Antal idejében a legfontosabb telepítések az 1760-i, az 1765-i, az 1769-i, valamint az 1770-i sváb telepítés volt. Számra nézve a legnagyobb az 1774-i telepítés, amikor 85 családból 45 Nagykárolyban telepedett meg. 1774 után már csak elszórtan szivárogtak be sváb családok külföldről, így például 1787-ben 15, 1788-ban és 1793-ban 10-10 család. Az új sváb községek benépesítése 1774 után már csak a régi sváb községekből való átköltözések útján ment végbe, a külföldi telepítések úgyszólván megszűntek. A legtöbb új telepes Nagykárolyban telepedett le, mintegy 466 család. Utána számban Erdőd, Nagymajtény, Mezőfény, Csanálos és Kaplony következik. E községeken kívül nagyobb számú külföldi telepest kapott még Krasznabéltek, Túrterebes, Kálmánd, Mezőpetri és Tasnád, valamint Alsóhomoród. A többi községek mindegyikébe - a telepítés egész időtartalma alatt - 30-nál kevesebb sváb telepes szállott, és így ezeknek