„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Tamás Edit: Egy korszak véget ért. Uralomváltás Sárospatakon

kesége, az aranyos palota új deszkamennyezete. 1730-ban a loggiát erősítették meg.

25 A helyreállítási munkákat az 1737-es tűzvész megakasztotta, mely elpusztította a kastély tetőzetét.

26 A következő években is folytatódtak a karbantartási és javítási munkák helyi, környékbeli és mecenzéfi mesterek közreműködésével.

27 1746 novemberétől teljhatalmú adminisztrátor, báró Dujardin Károly került a két uradalom, Sárospatak és Regéc élére. A hercegtől a leromlott gazdaság ésszerű újjászervezését kapta feladatul.

28 Nagy munka vár rá, igen jelentős a pusztatelkek száma. A harci cselekmények átvonuló katonái éppúgy hozzájárultak a vidék pusztulásához, mint családfenntartók hosszú szolgálata a hadseregben. A báró látványos eredmények felmutatására törekedett: nevéhez fűződik a lepusztult szőlők újratelepítése, az új pataki fagerendás Bodrog-híd és a Solymodi-borház építése. Kegyúri építkezéseket is finanszírozott, ezek között a várbeli kápolna szépítése, a pataki plébánia templom új Nepomuki Szent János oltárának emelése kapcsolódik nevéhez

29

. A vár rendbetétele után a Lorántffy-szárnyban rendezkedett be. A báró nevéhez fűződik a németországi svábok betelepítése a pataki uradalomba. A telepítések kérdése országos jelenség, magánföldesúri és kincstári szervezéssel egyaránt találkozunk a XVIII. században. A telepítés gondolata 1749-ben merült fel a pataki uradalomban. A felhívás-megállapodás szövegében a telepítést három indokkal magyarázták: Fontos az elnéptelenedett vidék benépesítése és a munka megindítása. Ugyanilyen jelentőségű a katolikus hit megerősítése, ezen a hagyományosan protestáns vidéken. Megemlítik a német nemzetiségeknek messze vidékre való elterjesztésének szándékát is. 200 családot akartak áttelepíteni. A tervekben az szerepelt, hogy Budáig hozzák őket. Ott veszik át az uradalom emberei. A felhívásban 25. MOL E 197. Archívum Patakiense Rákócziano Trautsoniarium, Rationes Provisorales. 117. cs. N.19. 26. História Domus, Egyetemi Könyvtár, Budapest, Kézirattár: AB 95/111. 27. Détshy Mihály: Sárospatak vára idegen urak birtokában. Kézírat. Sárospatak Rákóczi Múzeum Adattár, pp. 26-37. 28. MOL E 197. Archívum Patakiense Rákócziano Trautsoniarium, Acta Radicaha, Titulus Regéc 12 cs. fasc. 22/1. 29. MOL E 197. Archívum Patakiense Rákócziano Trautsoniarium, Acta Radicalia 32. cs