Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Für Lajos: A Bossányi-hagyaték összeírása, 1765.

Az uraság majorsági gazdálkodást így hát 531 kila, vagyis mintegy 260-270 holdon folytatott. Tudjuk azonban, hogy a háromnyomásos rendszerben a szántóknak csupán kétharmadát művelték-vetették, ezért a robot alól felmentett parasztok beszámításával ebből a körzetből mintegy 170 jobbágynakzsellérnek igás- és gyalogrobotjával kb. 170-180 hold szántóföldön kellett évente a szükséges munkálatokat elvégezni, vagyis átlagosan l-l hold megművelése hárult egy-egy parasztra és családjára. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az uraságnak ugyanitt 32 „öli" kaszáló- vagy rétföldje is volt (a térmértékként megadott „öli" nagyságát sajnos nem ismerjük)

31

, egy-egy jobbágy átlagos megterhelése akkor sem mondható módfelett elviselhetetlenül magasnak, hiszen évente 10-20 munkanapnál több semmiképpen nem juthatott egyre-egyre. Kihagyva a losonci, szécsényi és hevesi majorságok körzetébe eső településekjobbágyvilágának bemutatását, inkább a noszvaji majorsági üzemről és a falu jobbágyságáról szeretnénk futó áttekintést adni. Az özvegy egyetlen olyan vagyonegysége volt ugyanis Noszvaj, amelynek lakói kivétel nélkül az ő földesurasága alá tartoztak. Ebben a faluban residentionális háza, önálló majorsági üzeme és különálló szőlőtelepe volt. Az uraság kétféle majorsági üzemében a gazdálkodás valamennyi teendőjét - kivéve a borszállításokat - a helybeli jobbágyok és zsellérek látták el. Az 1765-ös vagyonfelmérés szerint az összeírok 185 telkes jobbágyot és zsellért (az utóbbiak száma csupán 22 volt) jegyeztek fel a faluban - ugyanenynyi házzal. Majdnem annyi paraszt szolgált az uraságnak itt, mint amennyi KisHont és Gömör megye területén szétszórt 22 településén.

32 A 20 évvel később végrehajtott József-kori népszámlálás során már 259 házat és 310 családot regisztráltak, a népesség lélekszáma 1418 főt tett ki.

33 (Több, mint egy félévszázaddal később Fényes Elek geográfiai szótára szerint 1636 lakosa volt a falunak.

34

) Láthattuk, hogy a keresztúri majorsági üzem körzetébe eső falvakban a Bossányi-jobbágyok dézsmát sehol és semmiből nem adtak. Ugyanezt jegyezték fel a noszvaji parasztokról is. A följegyzés arról nem szólt, hogy Noszvaj on ún. dáciákat adtak-e vagy sem, s ez föltehetően nem a feledékenység miatt, hanem azért maradt ki az összeírásból, mert ajándékkal sem adóztak. Ezzel szemben minthogy az agrártermelés gerincét, a szűkös termőföldek miatt is, 31 A régi magyar mértékek szakértője írja a könyvében: az öl sajátosan magyar területmérték, ami a térfogatmértékből „ az északkeleti Felvidék egyes helyein a rét mértéke lett, nagysága ismeretlen. " Lásd Bogdán, 1987. 77. 32 R.L. i.h. 138-155. fol. 33 Dányi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-787). Bp., 1960. 44. 34 Fényes, 1851. III. köt. 144.