Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Kiss András: Debrecen és Kolozsvár közötti szálak a XVI. század második felében

íratnia magát a polgárkönyvbe. Viszont a beírás feltétele az volt, hogy az illető megházasodjék és bizonyítsa törvényes származását.

14 Ami állandóan összefűzte a két várost, az viszont az országút széles szalagja volt, amelyen kolozsváriak igyekeztek Debrecenbe és viszont, debreceniek Kolozsvárra különböző ügyleteik érdekében, de leginkább a maguk vagy embereik (jobbágyaik, fuvarosaik, szolgáik) által az egyik vagy másik városba irányított áruik, „marháik" értékesítésére, továbbvitelére vagy beszerzésére. Kolozsvárról a hagyományos kereskedelmi utak Lengyelország és elsősorban Krakkó felé Debrecenen és Kassán keresztül vezettek, viszont a debreceniek kelet, főleg Havasalföld felé Kolozsváron keresztül vették útjukat.

15 A Lengyelország felé irányuló áruforgalom vagy az onnan érkező áruk fontos közbenső állomása Kassa volt. Az ottani kereskedők vásárolták fel a kelendő árukat, vagy más kereskedők is Lengyelországból jövet útjukba ejtették Kassát, de a rossz közlekedési lehetőségek miatt áruikat csupán Debrecenig vagy Váradig szállították, ahol lerakták ezeket és a kolozsvári kereskedők, akik szintén áruval rakott szekereken érkeztek oda, miután azokat lerakták, visszafelé onnan vitték városukba a szükségleteik szerint beszerzett portékákat.

16 Mind Debrecen, mind Kolozsvár árucsereforgalmi jelentősége azáltal is kiemelkedett, hogy Debrecen 1477-ben, Kolozsvár pedig 1558-ban árulerakási jogot kapott.

17 A rossz utak okozta szállítási nehézségek, valamint biztonsági meggondolások is kialakították az áruszállítás és a fuvarozás megfelelő módját. Az árut rendszerint ökrös szekereken szállították, a kereskedők, illetve fuvarozóik pedig igyekeztek egyidőben útrakelni más áruszállítókkal. (Ez utóbbira utalnak a harmincadjegyzékek is.) Adataink azt is tanúsítják, hogy a kereskedők rendszerint megbízható szekeresekkel szállíttatják áruikat, akiknek e téren már kialakult tapasztalatuk van. Ezek a fuvarozók a kereskedők saját emberei, vagy régebbi, illetve mások által ajánlott szekeresek. A kereskedő, illetve a fuvarozást vállaló 14 Uo. 65-66. 15 A kolozsváriak debreceni jelenlétét akár különböző ügyleteik, vitás ügyeik, családi kapcsolataik vagy éppen az írásunkban tárgyalt kereskedelmi tevékenységük kapcsán Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyvei is tanúsítják: Magistratusi jegyzőkönyv passim, de főleg a helynévmutató 'Kolozsvár' címszava utalásainak megfelelően. Lásd Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1548-1575. Szerk. Szendrey István, 1986-tól Rácz István. Debrecen, 1981-1994. (a továbbiakban MagJk.) 16 Kerekes György: A kassai kereskedelmi társaság feljegyzései, 1502. és 1503. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1902. 107.; Goldenberg, 1958. 265.; Vö. még uo. 289-290. 17 Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme, I. Debrecen, 1872. 92.; Jakab, Oki. II. 34-35., 58-60.