Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

érdekes -, hogy bizonyos esetekben úgy döntött, hogy átengedi a fellebbezést, máskor pedig elutasítja. Ez még tisztázandó, sok körülményt kell figyelembe venni. Most, miután az 1599-es jegyzőkönyvvel befejeződik az évszázad jegyzőkönyveinek kiadása, egy összefoglalásban tisztázni lehet. - A magisztrátus nem kizárólag peres ügyekkel foglalkozik, hiszen az egész város népét érintő határozatokat is feljegyeztek (vásárrend, a város jövedelmeinek kezelése, a tisztújítás rendje, stb.) - Igazgatási jellegű intézkedés valójában nagyon kevés van. A legutóbbi jegyzőkönyvben (1598-99) arról van szó, hogy visszaadják az utcáknak a vásártartás jogát. A középkori intézkedés szerint ugyanis a kereskedés az utcákat illette meg, de az 1550-es, '60-as években - még ez is tisztázandó kérdés - a Piac utca kapta meg a kereskedés jogát. Az új intézkedés szerint a Piac utca mellett a Mester és a Csapó utcának is külön vására lett. Az 1599. évi jegyzőkönyv szerint hivatkoznak Báthory István király rendelkezésére, amely jóváhagyta a vásároknak az utcákról a piacra való központosítását. - A jegyzőkönyvek tehát nagyobbrészt magánfelek pereit tartalmazzák. A perek túlnyomó többsége adósságok behajtásáról szólnak, ami az élénk áruforgalom bizonyítéka. Milyen terményekkel kereskedtek, mi volt a város fő „profilja"? - Elsősorban marhakereskedelemről van szó, de voltak gyarmatáruk is. Találkoztam nemzetközi, például egy esetben Velencével való összeköttetéssel, de gyakori a bécsi kereskedőkkel való kapcsolat, és igen gyakori a nagyszombatiakkal való kereskedés. A legérdekesebb a Thököly családnak az indulása, eredetileg nem is debreceni, hanem mezőtúri marhakereskedő lehetett az első ős. Igen gyakori, különösen a XVI. század első felében, hogy megbízottjuk vásárolt itt marhákat. De egyébképpen igen gyakori a harmincadper is. A váci és a szenei harmincadon hajtották a marhákat a bécsi vásárokra. - A debreceni kézművestermékek is híresek voltak. - Ezek csak 30^40 km-es körzetben keltek el, a távolsági kereskedelemben nem voltak számottevőek. Gyakori viszont a jegyzőkönyvekben a céhek közötti viszályok elintézése, és ebben a tekintetben a magisztrátus teljes hatalommal jár el. Nagyon ritka eset az, hogy a vitát az erdélyi fejedelem törvényszéke elé viszik. - Az úriszék elé is vihették. - Ez is tisztázandó kérdés. Éppen az 1597-98-as jegyzőkönyvekből derül ki, hogy időnként megpróbálják a királyi kúria elé vinni a fellebbezéses pereket. - Debrecen város tanácsülést'jegyzőkönyvei 1547-től - néhány esztendőtől eltekintve - a feudális korszak végéig fennmaradtak. Az első kötetek tudtommal még nem szabályos jegyzőkönyvek, de éppen ezekből ismerhetjük meg legjobban