Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

a város életét. Kiadásra került több mint 50 év jegyzőkönyve. Miben látja Pista bácsi e fél évszázad változásait Debrecenben. Hogyan tükrözik a jegyzőkönyvek például a város területi fejlődését? - Hol volt a város territóriuma? Pontosan nem tudjuk, összesen hat utcának a nevét ismerjük. Ezek részint ma is megtalálhatók, illetve eltűnt a Csemete utca, a Szentlászló és a Szentmihály utca. Ezeknek a helyét nem tudjuk. A Szentlászló utca a Csapó utca és a Szappanos utca között lehetett. A Csemete utca nem biztosan azonos a maival. A Szentlászló utca a XVI. század végén még létezett, valamint azt is csak sejtjük, hiszen csak egy utalás van rá, hogy az 1593-as háború folyamán a Nádudvarról beköltözőitek a Miklós utca és a mostani Hunyadi utca közötti szögben telepedtek le. Akkor húzták meg a védőárkot a város délnyugati részén. A város területi fejlődésére nincsenek pontos adatok, nem tudjuk azt sem, hogy milyen feltételekkel szerezték meg néhány erdőspuszta területét és Mátát, pedig az akkor már lakott terület volt. Ez is tisztázásra váró feladat. - A jegyzőkönyvekhez névmutatók is kapcsolódnak. Milyen adatokat tudhatunk meg ezekből? - Körülbelül 10 ezer név szerepel a jegyzőkönyvekben. A névadásnak a gyakorlatát meg lehet állapítani már a XVI. század elején. A foglalkozás- és családnév inkább összefolyik, és nem is öröklődik a családnév minden esetben. Rengeteg a „literátus" jelző, amely bizonyosan magasabb iskolai tanulmányokat, írást, olvasást takar. - Volt-e a jegyzőkönyvekben olyan jeles személyiség, akinek nevével sokszor találkozott, aki a város történelmében nagy szerepet játszott? - Akad-akad. Egyetlen családnév van, a Bakóczi, mely átélte a következő századot is. Ez biztos. Azonban eléggé gyakori a patrícius családok nyom nélkül való eltűnése. Gyakori még Nagygál István, aki főbíróságot viselt, patrícius családból származott, Duskás Ferenc, aki az országos politikában is szerepet vitt, és négy-öt családot említhetünk még gyakori előfordulásként, de ezek nem élték túl a XVII. századot, vagy legalábbis nem ezen a néven éltek tovább. -Nevezetesebb eseményekről van-e szó a jegyzőkönyvekben? - Érdekes, hogy a nagy tűzvészről alig van valami nyom, pedig a városnak a középkori templomát is elpusztította, 70 évig úgy állott. A 15 éves háború viszontagságairól is van szó a kötetekben, de csak mellékesen, mintha a város életét nem érintette volna. A nagy tűzvészről is csak Barta Boldizsár krónikájából tudunk. -Az 1564. évi tűzvészről beszélünk? - Igen. A korábbi, város környéki csatákról is alig van szó, inkább csak valami pereset kapcsán, és nem krónikaszerűen dolgozták fel a nótáriusok.