Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

Egyébként is a jegyzőkönyvek igazgatási jellegű intézkedéseket nem nagyon, hanem elsősorban inkább magán- és büntetőpereket tartalmaznak. Ettől függetlenül teljes jogkörrel rendelkezett a magisztrátus a büntetőperekben. Először az 1589-es jegyzőkönyvből kapunk hírt az igazgatási és törvénykezési szervezet felépítéséről. 1552-ben egy szabályrendelet határozta meg a szenátus szervezetét és alapelveit. A testület első embere az első bíró, mellette a 12 tanácstag. Az írásbeli teendőket a jegyző végezte el. - Hányszor ült össze egy héten a városi tanács? - Az új esztendő első napján biztosan összeültek, akkor alakult meg a tanács. Korábban pedig Szent György napján, akkor teljes létszámban jelen voltak. Bizonytalan kérdés azonban, hogy kik választották először a 60, majd később a 66 tagú szenátust, amely a teljes város képviselőjének mondja magát. De nem biztos ez sem, mert nem tudjuk, hogy az egész város népe, illetve annak melyik rétege, a módosabb patríciusok vagy a kevésbé módosak választották meg a szenátorokat. Az viszont biztos, hogy az utcák szerint folyt a választás. - Tapasztalatom szerint e páratlan értékű iratsorozat iratai szoros értelemben véve nem is jegyzőkönyvek, hanem lényegében a város tanácsa előtt lefolytatott magánjogi perekről készített egy-két mondatos tartalmi kivonatok. A jegyzőkönyvekből meg lehet ismerni a közel 200 év alatt kialakult mezővárosi bírósági gyakorlatot. Mondana nekem néhány szót erről Pista bácsi? Hányszor ültek össze egy héten, milyen büntetések voltak, stb. ? - A XVI. század közepétől, inkább a '70-es évektől kezdve a magisztrátus bírói hatásköre teljes körűnek látszik. Úgy tűnik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak magánjogi, polgári perekben, hanem büntetőperekben is teljes jogú. Halálbüntetést szabhatott ki, de ennek végrehajtása bizonytalan. Rengeteg adat van ugyanis arra, hogy a halálbüntetést meg lehetett váltani. - A paráznaságot büntették halállal? - Részletesen nem foglalkoztam vele, így nem tudnám megmondani, hogy mely esetben hajtják végre, összesen csak két vagy három végrehajtásról tudunk. - Azt olvastam valahol, hogy ilyen esetben a város a török hatósághoz fordult. - Nem. Nagyon érdekes a kérdés. A török hatóságnak ilyen jellegű beavatkozásáról nincsen szó, egyetlen esetben, az 1598-as jegyzőkönyvben olvashatunk a gyulai kádi, vagyis a török bíróság előtt lefolytatott perről, amit a város magisztrátusa is jóváhagyott. De ez bizonytalan. - Hová lehetett fellebbezni? - A bíróság első fokon majdnem minden dologban dönthetett, még halálos ítéletet is hozhatott. Fellebbezni a 66 tagú tanácshoz lehetett, amelyik -