Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

Kossuth és Debrecen A kormány és a képviselőház a katonai események alakulása miatt választotta ideiglenes székhelyéül a Tiszántúl fővárosát. A hivatalos Debrecen vendégszeretetének kinyilvánításával köszöntötte az ország vezetőit, akik számára azonban a lakosság támogatása is szükséges volt. A menekülés okozta erkölcsi válság, az ellenséges katonai fenyegetettség közepette Kossuth Lajos január 8-i, a debreceni néppel való első találkozásakor gyújtó hangulatú beszédében hitet, bizalmat adott az őt hallgató embereknek, akik lelkesen sorakoztak fel a szónok mellé. „Megoltalmazzuk, megmentjük mi a szabadságot, fölkelünk, rohanunk az ellenségre mindnyájan."

12 Kossuth emigrációja során így emlékezett vissza erre a találkozásra: „Ha Debreczen akkor a romboló vész lehangoló dühöngése közben csak kétségeskedik is, a nemzetnek akár erélye, akár határozottsága felett, ha férfia, nője, apraja, nagyja magasztos hazafisággal nem veszi körül a kormányt és országgyűlést, kik nem kegyet oszthatni, hanem áldozatot kívánni jöttek hozzájuk, a honvédelmi erőlködés paródiává sülyed... "

13 Szilágyi Sándor helyesen állapította meg: „Kossuth Debrecenben egy percet sem hagyott tétlenül elröpülni. "

14 A hadsereg felkészítésén, felfegyverzésén munkálkodott éjt nappallá téve, de arra is talált időt, hogy szóljon, találkozzon a debreceniekkel - és ezeknek a találkozásoknak a hatása a céhmestert csakúgy, mint a kollégiumi diákot, a kereskedősegédet és a hivatalnokot megerősítette a szabadságharc iránti elkötelezettségében. A szabadságharc szolgálatában A menekülők befogadása, elszállásolása mellett a lakosság kivette részét a fegyveres szolgálatból is. A debreceni 10. honvéd zászlóalj még 1848 májusában szerveződött, a nemzetőrség júniusban tette le az esküjét. Az osztrák hadak közeledtének hírére a városi közgyűlés az OHB utasítására tárgyalni kezdte a népfelkelésre vonatkozó rendeletet. Másnap, 1849. január 18-án 7000-8000, 2 Debrecen, 1849. január 8. „Reggeli 10 órakor a Szabadság téren... élénk vidor néptömeg hullámzik... a városházával szembe a Szilágyi-ház erkélye és kilép az erkélyre Kossuth Lajos... Szavai a szabadság s az örök igazság lángbeszéde..." Alföldi Hírlap, 1849. január 10. 3 Kossuth Lajos: Irataim. IX. kötet. Bp., 1902. 36-37. Levél a debreceni függetlenségi párthoz. 4 Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai. Pest, 1850.; Kónya József: Kossuth és Debrecen. In: Szabó, 1948. 485.