Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

sem hagyva jöttek az átfagyott, éhes és a bizonytalanságtól rettegő emberek Debrecenbe. A város lakói és az ide kényszerült közel háromezer ember konfliktusokkal terhelt 150 napot töltöttek el együtt. A menekültek áradata felbolygatta a város korábbi csendjét a katonai beszállásolásokkal, a katonai-rendőri hatóságok zaklatásaival, az élelmiszerárak felverésével, az ellátásban mutatkozó zavarokkal, az utcák és terek zsúfoltságával és esetenként hangos kocsmázással. De az otthonuktól elszakadtak helyzete még nehezebb volt, hiszen egy rendezetlen, felkészületlen környezetbe kerültek - amely később valamennyire konszolidálódott -, ahol meg kellett küzdeni a sárral, az elszállásolás okozta kényelmetlenséggel, a megélhetési gondokkal - a lakbérek árát a nagy kereslet ugrásszerűen megemelte, de hasonló helyzet volt az étkezés, illetve az élelmiszerek árának gyors emelkedése miatt -, a megszokott szórakozás hiányával. Ez utóbbit példázza az Alföldi Hírlap 1849. február 21-i számában megjelent hír: „Ma hamvazó szerda van - elmúlt a farsang anélkül, hogy csak városunkban egyetlen mulatság vagy valamire való házasság történt volna. " Kölcsönösen panaszkodtak sérelmeik miatt a városlakók és a menekültek. „Az itteni házigazdáknak több panaszuk van a beszállásolt országgyűlési tagok és kormányhivatalnokok ellen, mint volt a pestieknek. " Az Alföldi Hírlap a debreceni vendégszeretetlenséget hangoztató „pusztába száműzött" idegenekhez okosan szólt, amikor hangoztatta, hogy ha vannak is esetek, mely nyomán a jóérzésű ember felháborodik, a menekültek általánosítása kíméletlen és mindenképpen rosszindulatú.

11 A két, helyzetükben alapvetően különböző népcsoport - a debreceniek és a menekültek - egymás mellett éléséből természetszerűen adódtak ellentétek, ezek azonban nem veszélyeztették a küzdelem újjászervezésének sikerét. Szabó István szavaival: „A debreceni öt hónap a szervezőképesség erőpróbája volt, de amellett sok egyébé is: a riadalom felett magát úrrá tevő cselekvő akaratnak, a tiszántúli nép helytállásának és erkölcsianyagi erőforrásai bőségének. Ez a néhány hónap volt a magyar szabadságharc legpozitívabb korszaka: önbizalom és munkakedv táplálta s eredményhez vezetett. " Az Alföldi Hírlap rendszeresen foglalkozott a vendégek és a városlakók konfliktusaival. Elítélte a nyerészkedőket, intézkedésre hívta fel a város vezetőit és méltányosságot kért a Debrecenbe érkezőktől. Alföldi Hírlap, 1849. január 10. és még több számban.