Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

sem hagyva jöttek az átfagyott, éhes és a bizonytalanságtól rettegő emberek Debrecenbe. A város lakói és az ide kényszerült közel háromezer ember konflik­tusokkal terhelt 150 napot töltöttek el együtt. A menekültek áradata felbolygatta a város korábbi csendjét a katonai beszál­lásolásokkal, a katonai-rendőri hatóságok zaklatásaival, az élelmiszerárak felve­résével, az ellátásban mutatkozó zavarokkal, az utcák és terek zsúfoltságával és esetenként hangos kocsmázással. De az otthonuktól elszakadtak helyzete még nehezebb volt, hiszen egy rendezetlen, felkészületlen környezetbe kerültek - amely később valamennyire konszolidálódott -, ahol meg kellett küzdeni a sárral, az elszállásolás okozta kényelmetlenséggel, a megélhetési gondokkal - a lakbérek árát a nagy kereslet ugrásszerűen megemelte, de hasonló helyzet volt az étkezés, illetve az élelmiszerek árának gyors emelkedése miatt -, a megszo­kott szórakozás hiányával. Ez utóbbit példázza az Alföldi Hírlap 1849. február 21-i számában megjelent hír: „Ma hamvazó szerda van - elmúlt a farsang anél­kül, hogy csak városunkban egyetlen mulatság vagy valamire való házasság tör­tént volna. " Kölcsönösen panaszkodtak sérelmeik miatt a városlakók és a mene­kültek. „Az itteni házigazdáknak több panaszuk van a beszállásolt országgyűlé­si tagok és kormányhivatalnokok ellen, mint volt a pestieknek. " Az Alföldi Hír­lap a debreceni vendégszeretetlenséget hangoztató „pusztába száműzött" idegenekhez okosan szólt, amikor hangoztatta, hogy ha vannak is esetek, mely nyomán a jóérzésű ember felháborodik, a menekültek általánosítása kíméletlen és mindenképpen rosszindulatú. 11 A két, helyzetükben alapvetően különböző népcsoport - a debreceniek és a menekültek - egymás mellett éléséből termé­szetszerűen adódtak ellentétek, ezek azonban nem veszélyeztették a küzdelem újjászervezésének sikerét. Szabó István szavaival: „A debreceni öt hónap a szervezőképesség erőpróbája volt, de amellett sok egyébé is: a riadalom felett magát úrrá tevő cselekvő akaratnak, a tiszántúli nép helytállásának és erkölcsi­anyagi erőforrásai bőségének. Ez a néhány hónap volt a magyar szabadságharc legpozitívabb korszaka: önbizalom és munkakedv táplálta s eredményhez veze­tett. " Az Alföldi Hírlap rendszeresen foglalkozott a vendégek és a városlakók konfliktusai­val. Elítélte a nyerészkedőket, intézkedésre hívta fel a város vezetőit és méltányossá­got kért a Debrecenbe érkezőktől. Alföldi Hírlap, 1849. január 10. és még több szám­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents