Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Nyakas Miklós: Szente Bálint (1829–1891). Egy hajdúvárosi életrajz-vázlat a XIX századból, történelmi tanulságokkal

Szenté Bálint a kiegyezés után a város rendőri ügyeit intézte. Erre jogi végzettsége, katonaviselt múltja egyaránt alkalmassá tette. Tagja lett a Hajdúkerületi Honvéd Egyletnek is, amely a hajdúböszörményi és más hajdúvárosi 1848-as honvédeket tömörítette, értelemszemen elsősorban azokat, akik a Bocskairól elnevezett alakulatokban teljesítettek szolgálatot. A Honvédegyletnek élete végéig tagja volt olyanokkal egyetemben, akik esetleg a politikai paletta túloldalán foglaltak helyet. A Honvédegylet életéről sajnos keveset tudunk, azt pl. hogy 1870ben az a Farkas Lajos volt az elnöke, aki Szenté nagy ellenfele volt a tagosítási per során, s azt, hogy az egylet ekkor azt a Lengyel Imrét választotta ez év június 7-én Pesten tartandó országos honvéd gyűlésre követnek, aki viszont a tagosítási per során általában Szenté Bálint mellett volt.

58 Hivatali munkájáról keveset tudunk, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a személye körül támadt viharok élete végéig nem ültek el. Tudunk életveszélyes megfenyegetéséről, javainak felgyújtásáról is. 1872-ben egy életveszélyes fenyegetést tartalmazó névtelen levél kapcsán Győrössy János főhadnagynak (polgármesternek), amelyben mellékeli a fenyegető levelet, s felsorolja az őt ért korábbi atrocitásokat. Eszerint 1858-ban felgyújtották nádasát, 1859-ben és 1866ban halállal fenyegették, 1869-ben tanyáin szalmáját felgyújtották, s 1871-ben halálos fenyegetést kapott. Kérte a főhadnagyot, hogy gyűjtse össze ellene - ha van - a törvényes panaszokat, s ha azok jogosak, kész elvenni érte méltó büntetését.

59 Nagy műveltségű és a kulturális javak iránt fogékony ember volt. 1880-ban, mint akkor még hivatalban lévő rendőrkapitány, úgy is, mint a templom és toronyépítési bizottság jegyzője, a gimnázium „múzeuma" számára átadta azokat a tárgyakat, amely a templom átépítésekor kerültek elő. Ezek ma már sajnos nem lelhetők fel, viszont az általa készített pontos, szinte a mai régészeti követelményeket is kielégítő leírás így is eddig ismeretlen várostörténeti adatokkal lep meg. Leírása szerint egyértelmű pl., hogy a templomot 1619-ben, tehát már a hajdúkorban bővítették, javították, s az is, hogy a középkori templom kriptája a mai északi karzat alatt keresendő. Átadott még 184 darab pecsétlenyomatot, amelyet kiterjedt hivatali működése alatt gyűjtött össze.

60 A tárgyakat Kozma Sándor, a gimnázium akkor igazgatója hivatalos ellenjegyzés mellett vette át. Németül, latinul kiválóan tudott, bizonyíték van arra is, hogy komolyan foglalkozott a török nyelvvel is. Erre valószínűen az késztethette, hogy a 48-as 58 HMTA, 2810. 59 HMTA, 6524/2. Szenté Bálint levele Győrössy János főhadnagynak H.Böszörmény, 1872 máj. 1. 60 Tiszántúl Református Egyházkerület Levéltára, A hajdúböszörményi egyházközség iratai. Templomépítési iratok. 2. d. 1.