Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Nyakas Miklós: Szente Bálint (1829–1891). Egy hajdúvárosi életrajz-vázlat a XIX századból, történelmi tanulságokkal

emigráció kapcsán élénk érdeklődés mutatkozott Törökország és a török nyelv iránt is. Tudjuk, nem egy honvédtiszt állt be a török hadseregbe, s többen a muzulmán vallásra is áttértek. A Hajdúsági Múzeum tulajdonában van egy kéziratos gyakorlati török kézikönyv, amelyet Szenté Bálint fordított németről magyarra, s egy szószedet is, amely török szavakat, kifejezéseket latin átírásban magyarul ad meg, de az akkor még hivatalos arab betűk alapvető ismereteit is megadja. Az eredeti H. L. Fleischer munkája, amely 1853-ban, Bécsben jelent meg, s aki korának kiváló orientalistája volt, s akinek török munkái mellett perzsa nyelvtana is megjelent.

61 A fordítás tulajdonképpen kivonat tanulás céljára. Szenté a később összekötött kéziratban a következőket írja: „1876 évben írott török tanulmányaimat roppant dolgaim miatt abban hagytam, mígnem 1877 év tavaszán megszereztem a városnak Erődi Béla^

2 török nyelvtanát. Később ezt vettem elő. Belőle való tanulmányaimat a füzetekkel egybeköttettem. " A bejegyzés dátuma 1877. február 2. A kéziratos könyvben valóban ott van: Török-magyar kis Szótár Erődi Béla török nyelvtana után., Hajdú Böszörmény, 1877 szept. 12. A Hajdúsági Múzeum tulajdonában van egy rendkívül érdekes kézirat, amely Görgey Artúr emlékiratainak magyar nyelvű fordítása, illetve a kétkötetes viszszaemlékezés első kötete.

63 Okkal feltételezhetjük azonban, hogy a könyv teljes magyar nyelvű fordítása is elkészült. A fordítás azért érdemel figyelmet, mert tudomásunk szerint ez volt az 1852-ben megjelent német nyelvű emlékirat első magyar fordítása.

64 A fordítás 1886-ban készült, s csak alapos elemzéssel, a lapszéli bejegyzések alapos értékelésével, s a kézirat jellegzetességeinek figyelembe vételével lehetett eldönteni, hogy az Szenté Bálint munkája.

65 61 Pallas Nagy Lexikona, 7. k. Bp., 1894. 62 Erődi (Harrach) Béla (Szászrégen, 1846.) író, orientalista. Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Gyulafehérváron tanult. Vámbéry tanítványa. Pallas Nagy Lexikona, 6. k. Bp., 1894. 63 Nyakas Miklós: Görgey Artúr - magyarul. Hajdú-Bihari Napló, XXXII. évf. 298. sz. 1975. dec. 21. 14. 64 Görgey Artúr visszaemlékezéseinek eredeti kiadása: Görgei, Arthur: Mein Lében und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. 1-2. Bd. Leipzig, Brockhaus, 1852. Nyomtatásban is megjelent első magyar kiadása: Görgey Arthur: Eletem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. Ford. Görgey István. 1-2. köt. Bp., Franklin, 1911. 65 Döntő mozzanat a következő bejegyzés volt: „Szentegyházsziget 86 sept. 2. éjji 11 óra. 2ik feleségem halálhíre sept. 3. reggel 8 óra. " A hajdúböszörményi római katolikus halotti anyakönyv 1886. szeptember 3-án a 21. sorszám alatt a következőket rögzíti. „ Gaál Karolina Szenté Bálintné földbirtokos. Szül. Nyíregyháza, 48 éves. LAKÁS Hb. 2718 z. Temetés napja Hb. 1886. szept. 4. Temette Pálffi János lelkész. Oka: Tüdővész. " HBML, IV. B. 924. c. 1. Római katolikus halotti anyakönyv.