Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Nagy Sándor: Egy pecsétnyomó- és okirat-hamisító felelősségre vonása a XIX. században

Nánásra a passusért. Az ugyanis tény, hogy Kovácsot július 2-án letartóztatták és Nánásra kísérték, az ezt követő napokon tehát nem mehetett az akkor még szabadlábon lévő Újvárosival Nánásra. Az 1836. július 14-én történt kihallgatáskor a két ember szembesítésével tisztázhatók lettek volna a passussal kapcsolatos körülmények. Egyébként Újvárosi szavahihetősége nagyon is kétesnek tűnik. Kihallgatásakor a saját és a Nagyvárossy István nevére készült, bűnjelként lefoglalt két passussal kapcsolatban azzal védekezett, hogy miután a maga nevére kiállította a passust, a másikba is a maga nevét akarta beírni, az Ú helyett azonban N-re szaladt a pennája, így Nagyvárossynak írta magát. Ennek a védekezésnek az alaptalansága nyomban kiderült volna, ha a tanácsnok elébe tárja a két passust. A Nagyvárossy nevére szóló passus kelte ugyanis 1836. május 12, a saját nevére kiállítotté pedig 1836. június 8. napja. Nem a szavahihetőségére utalt az sem, hogy következetesen állította, Kovácson kívül senkinek sem adott hamis passust, majd pedig hol azt mondta, más ügyefogyott szegényeknek adogatott passusokat, hol a passusukat elvesztőkön segített másik levél adásával. De ezekért semmit nem kívánt, megérte vele, ha egy pohár borral megkínálták. Az ügyben eddig keletkezett iratokat a bűnjelként lefoglalt tárgyakkal és iratokkal együtt Kéky János beterjesztette a nánási városi tanácshoz. A helytartótanács 1757-ben kiadott rendelete értelmében a Hajdúkerületben a bűncselekmények nyomozását az illetékes városi tanácsok végezték, de csak a kisebb jelentőségű bűnügyek elbírálása, „az aprólékos ügyek" tartoztak a városi tanácsok hatáskörébe, a nagyobb - a rendeletben csak példaként említett ügyekben pedig a Hajdúkerület Törvényszéke járt el. A nyomozás befejezése után beterjesztett iratok alapján a városi tanácsoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, nincsen-e szükség a nyomozás kiegészítésére, illetve, hogy az ügy érdemi elbírálása a saját, avagy a kerületi törvényszék hatáskörébe tartozik-e. Az Újvárosi István és Kovács János ellen indított ügyben a nánási városi tanács pótnyomozást nem rendelt el, az ügy elbírálását illetően pedig a Hajdúkerület Törvényszékének hatáskörét állapította meg. Ezért az összes iratokat a bűnjelként lefoglalt tárgyakkal együtt, az 1836. július 21-én kelt, következő szövegű Történet Leírással terjesztette be a Hajdúkerülethez: „Nánási születés, különben pedig 14 esztendei katonáskodásába, a hamis bankók formálásáért 8 esztendei szenyvedése után ez előtt éppen másfél esztendővel Lauf-pass [elbocsátólevél] mellett haza bocsátott katona, Újvárosi István, a szép mettszés mesterségében való gyakorlottságát ujjabban vétkes végre fordítani igyekezvén, több városoknak s helységeknek czímereit, pecsét nyomóit csontokra levenni s azokkal megpecsételvén a vele egyetértő czinkosainak a maga által készített passusokat kiadogatni elkezdette s ekképpen tilalmas úton a gonoszságot