Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Pók Judit: A szatmári Tarpa és a beregi Dobos helységek cseréje. Az 1836. évi XXIX. törvénycikk alapján

oldalba. Ha Tarpát a Tisza folyása miatt kellett Bereghez kapcsolni, akkor Naményt miért nem kellett Szatmárhoz. Bár ő ezt nemigen kívánja, mint ahogy Dobost sem kérte, hiszen a közterheket és az adózó népesség számát tekintve a kettő együtt sem ér fel Tarpával. Ez a viszonyítás is alátámasztja azonban azt, mennyire fontos lett volna, hogy az országos bizottság a helyszínt alaposabban megvizsgálja. Ha ez megtörtént volna, akkor vagy az derült volna ki, hogy a folyón túl fekvés - az 1807. évi országos biztosság állásfoglalásához hasonlóan elzártságnak nem tekinthető, vagy pedig ha mégis, akkor, hogy Beregben is van olyan helység, amely Tarpával azonos körülmények között fekszik, hovatartozása mégis kétség alá sem esik. Az alapos terepszemle során az is világossá vált volna, hogy a Tisza folyását igen gyakran változtatja. A Tarpa és a beregi Tivadar közti régi meder nyomai most is szemmel láthatóak, de vannak a csekei, tiszakóródi, csecsei és milotai határokon is a folyónak elhagyott árkai, amelyek vagy kaszálókká, vagy álló tavakká lettek. Az is előfordul, hogy a sebes árral rohanó víz hirtelen kanyarulatot leírva más irányt vesz, és képes bármely helység határát keresztülhasítani, egymástól elválasztani. így van kettészelve a beregi Vári határa, amelynek nagy darabja a szatmári oldalon a tiszakóródi, csecsei és milotai határok közé szóródott szét. így szakította el nemrég a csekei földek nagy részét is, és kapcsolta Tarpa határához, és magának Tarpának gyümölcsöseit is nem megvetendő mennyiségben elválasztotta a határ többi részétől, és a szatmári Nagyarral tette szoros szomszédságba. Feltételezve, ami egyébként sem lehetetlenség, hogy egy hevesebb áradás idején a Tisza, amely most a szatmári Kisar és a beregi Tivadar között fut, hirtelen megváltoztatja folyását, és az alacsonyabban fekvő Kisart körülveszi, akkor ez új alkalom lesz Beregnek, hogy Kisart is magának kívánja? Szatmár szerint tehát képtelenség, hogy a megyei határok a vízfolyást követve állandóan változzanak, hogy egy medrét ilyen gyakran és szeszélyesen változtató folyó két törvényhatóság között állandó határjegy legyen. Úgy tűnik Szatmárnak, mintha az országos bizottság abban a hiedelemben lenne, hogy ő csupán megátalkodásból ragaszkodik Tarpához, meggyőződését nem tényekre alapozza. Ebből következhetett az is, hogy a bizottság a kancelláriához tett feljelentésében erőszakos ellenállással és fegyveres erő mutogatásával vádolta meg a megyét. Miközben küldöttsége csak azt kívánta bebizonyítani, hogy a tarpai ügy nem esik az 1807. évi 28. törvénycikk hatálya alá, annál inkább, mivel az elzárt helységek ügyében kiküldött első országos biztosság 1808-ban és 1809-ben sem tekintette annak, és átcsatolásától eltekintett. Szatmár teljes ártatlansága tudatában biztos benne, hogy egyetlen szemtanú sem akad, aki az erőszak alkalmazását rá bizonyíthatja. Annál is inkább, mert miért kellett volna lázadást szítania vagy lármáznia, miközben lehetősége volt a