Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Fazekas Rózsa: A „triumvirek”: Károlyi György, Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága
Külön utakon „Jó sors vonzza, a baj teszi majd próbára barátod. " (Seneca) Az 1820-as évek végén, az 1830-as évek elején a három barát együttműködése akadozni kezdett, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Széchenyi és Wesselényi másképpen képzelik el az együtt megfogalmazott célok megvalósíthatóságát. Ennek beismerése, és politikai nézetkülönbségük miatti szakításuk csak 1831 végén következett be. Széchenyi azonban már jóval korábban szemére vetette barátainak, különösen Wesselényinek, hogy nem törődik eléggé közös kezdeményezéseik sorsával, túlságosan lekötik saját ügyei. „Én tőled többet kívánok, mintsem hogy mindig magad dolga után láss - írta 1828 végén - etc. etc, hiszen a többi sammt und sonders [egytől egyig] már úgyis lassan-lassan kidűl a hámból"^ 1 Wesselényit azonban ekkor már főleg az érdekelte, hogy hogyan lehet megnyerni a reformok támogatóinak a középbirtokosok minél nagyobb részét. Meglátása szerint ugyanis Széchenyi elképzelése - miszerint a kormányzat és a felsőtábla kezdeményezésével és irányításával a gazdasági és társadalmi modernizáció végbevihető - téves. Ezért nagy energiával vetette bele magát a megyei politizálásba, ami tőle eddig sem állt távol Erdélyben. Sikerült megnyernie Károlyi György támogatását is. 1829-1831 között szoros együttműködés alakult ki közöttük, amelynek célja a reformszellem terjesztése volt, de nagyobb körben, mint eddig. Az 1820-as évek végén, amikor az ellenzéknek még nem volt sajtója, e cél megvalósításának igazán hathatós fórumai a megye-, illetve az országgyűlések lehettek. Hogy az erdélyi arisztokrata, Wesselényi is aktívan be tudjon kapcsolódni a magyarországi politikába, Károlyi György eladta neki Lophágy nevű kis faluját, amely Szatmár és Közép-Szolnok megye határán feküdt. Wesselényi naplója és Szatmár megye közgyűlési jegyzőkönyvei szerint Wesselényi és Károlyi 1829 közepétől 1831 októberéig minden jelentős megyegyűlésen részt vett. Károlyi György ezután elmaradt, Wesselényivel még háromszor találkozunk majd, az 1831. és az 1832. novemberi, illetve a nevezetes 1834. december 9-i közgyűlésen. 18 7 Gróf Széchenyi István minden írását tartalmazó CD. Kiadja. Lógod BT, Bp., 2001. Gróf Széchenyi István levelezése. Pest, 1828. december 3. 8 Wesselényi Miklós Szatmár megye rendjeit 1834. november 10-i — az örökváltságot elvető — határozatuk visszavonására akarta rábeszélni. Ennek a beszédének néhány kitétele képezte az ellene indított hütlenségi per alapját.