Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Fazekas Rózsa: A „triumvirek”: Károlyi György, Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága

Károlyi már 1826 szeptemberében a nádor elé terjesztették az alapszabályt és az igazgatóság névsorát, de azok jóváhagyása elhúzódott, amit a türelmetlen természetű Széchenyi nehezen viselt el. Az országgyűlés alatt kezdődött el a Magyar Tudós Társaság régi álmának megvalósítása is. Híres, 1825. november 3-i beszédével Széchenyi volt ennek is a kezdeményezője. Károlyi azonnal csatlakozott hozzá, és félévi jövedelmének (40 ezer pengő forint) kamatait ajánlotta fel. Károlyi mint alapító, tagja volt 1828 tavaszán az alapszabályt megfogalmazó bizottságnak, majd szeptemberben Széchenyivel együtt terjesztették a nádor elé az akadémia igazgatósági névsorát, aminek természetesen szintén tagja lett. A fenti vállalkozások kezdeményezője, legfőbb motorja Széchenyi volt, de saját bevallása szerint sem nélkülözhette barátai támogatását, mint ahogy erről Esterházy Károlyhoz írt, 1828. október 6-i levele is szól. „ ... nemsokára Pestre megyek, s ott telelek. Nincs nyugtom, még a versenyfutást, a Casinót és a Tudós Társaságot oly lábra állítva nem látom, hogy az örökké való utánasegél lést többé szükségképen ne kívánják. A jövő tél fogja elhatározni, hogy ezen intézetek megállapodjanak a jövendőre is vagy sem, mert korántsem forognak még, a mint már sok gondolja - és ha te, Miska, Károlyi György, Wesselényi és Andrássy nekem nem segítetek, összerogy minden, hidd el. Csak még egy kis állhatatosság, s megyén minden, jót állok érte. Ezt szivedre kötöm. Igen kevesen vagyunk, ne hagyjuk el egymást. Kérlek, intézd dolgaidat úgy, hogy a jövő télre legalább nyolcz napra vagy talán tizennégyre is magad Pestre lejöhess. Nem pénzeitekre van annyira szükség, mint magatok személyére. 6 A fentebb ismertetett vállalkozások, intézmények szervezésével járó munkából természetesen Wesselényi is kivette a részét, de az ő jövedelemviszonyai nem tettek lehetővé komolyabb felajánlást. Hármójuk viszonyrendszerét az 1820-as években a következőképpen jellemezhetjük. Mind Wesselényit, mind Károlyit szorosabb barátság fűzte Széchenyihez, mint őket, kettejüket egymáshoz, mivel azonban ugyanannak a társaságnak voltak a tagjai, már ekkor is sok időt töltöttek együtt, de igazán 1829-1831 között kerültek közel egymáshoz. 16 Gróf Széchenyi István levelei. Szerk. Majláth Béla. I—III. köt. Bp., 1889-1891. (a továbbiakban SZIL) I. köt. 104.