Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

nemcsak a rendelkezésre álló oktatói kar felkészültsége elégtelen, hanem a gimnáziumi fokra felnövő tanulóifjúság is készületlen, vagyis eleve nem várható, hogy meg tudnának felelni az előírásoknak. Ezért a professzori iskolában 1852-től már új I. évfolyam nem indulhat, '54től a vezető professzor alkalmazása is megszűnt. A megmaradt nyilvántartások szerint azonban - lényegében illegálisan - a hosszabb időn át magasabb tanulmányokat is végzett Nagy Sámuel (1809-1880) egyébként is sokoldalú agilis tanító, afféle fakultatív tanfolyamot vezetett a maroknyi jelentkezőknek - 1861ig, az algimnázium legális megindulásáig. A feljegyzések szerint ekkori tanítványai közül is többen sikerrel felvételiztek a felvidéki gimnáziumokban. * * * Bár a témának részletesebb áttekintő, elemző munkája csak ezután várható, némi következtetést, kitekintést már bízvást meg lehet kockáztatni. Az alapítás utáni második évtizedben annak lehetünk tanúi, hogy a profeszszori iskola egykori diákjai másutt folytatva, magasabb képesítés birtokában tértek haza. így pl. Jurányi Sámuel papi és tanári képesítéssel érkezett vissza, de még tovább képezve magát immár professzorként felvirágoztatja egykori iskoláját. Valamivel később Juhász Mihály ingénieurként érkezik meg és vesz részt a város vezetőségében. Ugyanez a két „öregdiák" kezdeményezője és alapító tagja az 1831-ben már szervezkedő Magyar Olvasó Társaságnak,

11 amelyiket ugyan a Bach-korszakban betiltanak, de 1859-től Kaszinó Egyesületként újjászületve válik a város polgárságának szolid találkozóhelyévé - és marad is a második világháború végéig (az utolsó éveket kivéve) zavartalan közösségi, polgári légkörben. Az 1837. évi városi privilégiumlevél birtokában megalakult belső és külső tanácsban már több, egykor professzori iskolás kap helyet a fiatalabbak között. 1862-ben - Lónyay Menyhért toborzójára - már alkotóképes, vállalkozó szellemű itteni lakos polgárság alapítja meg a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületet, közöttük több, annak idején professzori iskolás közreműködésével.

12 Amikor 1861-ben a város társadalma már bízni kezd az alkotmányos rend visszatérésében, és majd elért sikerrel sürgetik az algimnázium 11 Lásd: Értelmiségi társulás a polgárosodó Nyíregyházán. 1831-ben szervezkedik a Magyar Olvasó Társaság. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XLIII. évf. Szerk. Almássy Katalin, Istvánovits Eszter. Nyíregyháza, 2001. 341-348. 12 Meskó László: A nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület első huszonöt évének (1862-1887) története. Nyíregyháza, 1888.; Ujabban: A nyíregyházi Nagytakarék és OTP. Nyíregyháza, 1988.