Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

6. Egészen 1843-ig „a tanodának, illetőleg a professzoroknak nem állt rendelkezésükre semmiféle tudományos gyűjtemény, ha volt valamilyen: az a profeszszor magángyűjteménye, könyvtára. " Ez időtől fogva azonban már nemcsak a nemeslelkületü egyházmegyei, -kerületi alapítványok jóvoltából kerültek tankönyvek, hanem maga az egyházközség is indított eredményes társadalmi gyűjtést. Itt az egyház lelkészei, világi vezetői jó példával jártak elöl: mintegy 500 kötet könyv átadásával. 1820-ig nem volt a professzori iskolának hivatalos kormányzó, felügyelő, támogató szerve. Ezután, különösen Schulek Gáspár lelkész unszolására, hat tagból álló „iskolai tanács" alakult, „mint tulajdonképpeni felügyelői és gondviselői" grémium. Ez képviselhette az iskola speciális érdekeit, ha működését bármilyen szükséglet, hiány zavarta volna. Hosszabb előkészület után 1831-től már rendszeresen működött is kedvező tapasztalatokkal az egyház világi felügyelőjének elnöklete alatt, az egyházközségi fórumokon is. (Szerepe megfelelt a későbbi iskolaszék néven működő bizottságoknak.)

10 7. Az osztrák birodalom közoktatásának új útjait meghatározó, igen hosszú című rendelet, röviden „Organisationsentwurf" már 1849-ben megjelent. Ennek hatályát 1851-ben a magyarországi iskolákra is kiterjesztették. Ennek „A kötelező gimnáziumi tanterv " c. szakasza szerint betiltandók azok az elemi foknál magasabb iskolák, amelyekben osztatlan foglalkozási formát alkalmaztak, azaz több évfolyam tanulóit összevontan, egyetlen osztályteremben, egyazon pedagógus vezeti. Párhuzamosan előírták, hogy az egyes tantárgyakat kizárólag az adott tárgyra szakképesített oktatók taníthatják. Ezek az előírások magasabb pedagógus létszámot és lényegesen tágabb iskolaépületeket is igényeltek. Az így többszörösére emelkedő anyagi terhek vállalhatatlansága oly akadály, amely miatt az egyébként is igen kis létszámú tanulóknak előírt, bár kétségtelenül korszerű foglalkoztatására még az oly nagy gyülekezet sem vállalkozhatott, mint a nyíregyházi evangélikusság. Az évfolyamokra és tantárgyakra előírt, megkövetelendő tananyag mennyiségében és minőségében sokkal több és nehezebb. Ezek előadására, megtanítására Nem felejtendő, hogy később, majd 1860-61-ben ez az iskolabizottság hirdette, vitatta, sürgette - a professzori iskola betiltását követően -, hogy az egyháznak, a város társadalmának szüksége van gimnázium-rangú, középiskolára. Állandó jelenléte, mozgása eredményeként 1861-ben az iskola megindulhatott, majd a városi alapítvány kamatainak támogatásával megerősödött, megizmosodott, és később már Kossuth nevét viselve, túlélvén az államosítás és az átszervezések viszontagságait, immár 10 éve újra evangélikus fenntartó gondozásában működik.