Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Ifj. Barta János: Zemplén megye parasztsága önmaga helyzetéről a XVIII. század második felében

alkalmakra sem mert nyíltan, őszintén, az igazságot kimondva reagálni, amelyek helyzetének pillanatnyi javítását szolgálhatták volna. Ilyen alkalomnak tekinthetjük a parasztság véleménynyilvánítási lehetőségét a Mária Terézia királynő által elrendelt úrbérrendezést megelőző felmérés során. Az ún. kilenc kérdőpontra adott válaszok az agrártörténet-írás fontos forrását jelentik. Adataik - akár a szöveges részek, akár a paraszti gazdaságok körülményeit rögzítő tabellák - meglepően részletes képet nyújtanak a XVIII. század második felének falusi társadalmáról és gazdaságáról. Anyaguk tekintélyes mennyisége miatt feldolgozásuk napjainkig is csak viszonylag szűk területre történt meg. E közleményekből azonban a korábbinál alaposabb képet kaphatunk a gazdálkodás technikai és társadalmi oldaláról, a falusi birtokviszonyokról.

4 Sokan hangsúlyozták e vallomások őszinteségét, azt a váratlan panaszáradatot, „ ami a kormányhivatalok által összeállított kilenc kérdésre válaszul érkezett".

5 Ugyanakkor ismert az a tény is, hogy bizonyos vonatkozásokban a parasztok - esetenként földesuraik sugalmazására - igyekeztek eltitkolni a számukra kedvezőtlennek tekintett körülményeket, például földjeik nagyságát, félvén attól, hogy a rá kivetett adót emelni fogják. A jobbágyságot érintő kedvezőtlen következményként szokták emlegetni, hogy a rendezést megelőző felmérés során az összeíró biztosok, maguk is földbirtokosok, a parasztságot - a kilátásba helyezett magasabb adókkal és szolgáltatásokkal való riogatásssal - földjének eltagadására, kisebb telek bevallására biztatták, amit jobbágyaik általában meg is tettek.

6 Az úrbérrendezés során írásba foglalt adatokat tehát még mindig bizonyos kritikával kell fogadnunk. Óvatosságra intheti a kutatót az az ellentmondás, amely a rendezést megelőző bevallás adatai és a tényleges helyzetet rögzítő tabellák között feszül. Magunk egy korábbi - a Zemplén megyei adatokat összehasonlító - tanulmányunkban igyekeztünk magyarázatot találni arra, hogy miért találunk sokkal magasabb telek-nagyságokat a tabellákban, mint az előzetes felmérés tábláiPéldaként: Wellmann Imre: A paraszt nép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp., 1967. (a továbbiakban Wellmann, 1967.); Takács Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Bp., 1991. (a továbbiakban Takács, 1991.) Vő. Orosz István: Földesúri támadások a hegyaljai mezővárosok ellen a XVIII. század második felében. In: Uő: Hagyományok és megújulás. Debrecen, 1995. 126. (a továbbiakban Orosz, 1995.) Wellmann, 1967. 15.; Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp., 1970. 18.