Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Ifj. Barta János: Zemplén megye parasztsága önmaga helyzetéről a XVIII. század második felében
ban. 7 Zemplén megye egyébként azért különösen alkalmas erre a munkára, mivel területén a legeltérőbb földrajzi tájakat találhatjuk. Az észak-déli irányban közel 160 km hosszan elnyúló megye ugyanis az Alföld peremvidékétől (a Hernádköztől és a Bodrogköztől) a Keleti Beszkidek ormainál Galiciáig terjedt, így alföldi jellegű vidékeket éppen úgy magába foglalt, mint hegyvidékieket. 8 A legdélibb kerület (szerencsi) a Nagy Alföldnek a megyébe nyúló északi peremét, a következő kettő (tokaji, pataki) a hegyaljai borvidéket, újabb kettő (királyhelmeci, zetényi) a Bodrogközt, öt (újhelyi, terebesi, gálszécsi, sókúti, homonnai) a Laborc és az Ondava menti Tiszai Alföldet (közülük a gálszécsi az Eperjes-Tokaji hegylánc lejtőire, a sókúti és homonnai a Beszkidek nyúlványaira is kiterjedt), míg újabb öt kerület (varanói, sztropkói, göröginyei, papinai, szirmai) a Keleti Beszkidek kis ruszin és szlovák hegyi falvait foglalta magába. Adataik alapján tehát jól megkülönböztethetőek a sík- és a hegyvidékek sajátosságai. A megye mintegy 200 ezer lakosa 444 településen élt. Szabad királyi városa nem volt, települései közül 24 jutott el a mezővárosi (oppidum) rangig. A lakosság megélhetését elsősorban a mezőgazdaság biztosította. A szántóföld - a táji eltéréseknek megfelelően - meglehetősen egyenetlenül oszlott meg az egyes tájegységek között. Különlegesen gazdag jövedelmet kínált a Hegyalja szőlőtermelése és borkereskedelme. A XVIII. században a Hegyaljához sorolt 22 település közül csak kettő (az Abaúj megyei Szántó és Horváti) nem tartozott Zemplénhez. A Bodrogközben a jószágtartás, fentebb, a hegyek között, az erdők nyújtottak jelentősebb bevételt az ott lakóknak. A megyében az úrbérrendezést előkészítő felmérésre és összeírásra 1772-ben került sor. 9 Néhány községben munkálatait már a tavaszi hónapokban lezárták, a legtöbb helyen azonban ősszel, egyes településeken pedig csak decemberben végeztek vele. (A felmérés ívein általában nem szerepel külön dátum, formájuk Ifj. Barta János: Zemplén megye parasztsága és a Mária Terézia-féle úrbérrendezés. In: Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk. Kovács Ágnes. Debrecen, 1999.47-56. Munkánkban az 1777-től érvényben lévő közigazgatási felosztást vettük figyelembe, mert ennek 15 kerülete jobban alkalmazkodott az egyes földrajzi tájegységekez, mint a korábbi beosztás s gyakorlatilag homogén tájegységeket sorolt egy kerületbe. De ennek a beosztásnak az alkalmazására ösztönzött az is, hogy korábbi tanulmányainkban is ezt alkalmaztuk, így a jelen tanulmányban említett kerületi adatok a korábbiakkal jobban összevethetőek lesznek. A Zemplén megyei úrbérrendezés anyaga: Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Urbarialia. C 3250 - C 3265. Az anyag mikrofilm-felvételét Takács Péter bocsátotta rendelkezésemre, aki több szakmai kérdésben is segítségemre volt. Támogatását ezúton is köszönöm.
