Avar Anton: Beregi címereslevelek a Magyar Nemzeti Levéltárban - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 55. (Nyíregyháza, 2020)

Beregi címereslevelek

beregi_cimereslevelek_final_HOME_3.indd 15

2020. 11. 18. 7:06:06 Avar Anton Beregi címereslevelek Az olvasó kezében tartott kötet a beregi címereslevelekről szól. De mit érthetünk ez alatt? A történelmi Magyarország északkeleti végein elhelyezkedő, ma nagyobbrészt Ukrajna Kárpátontúli területéhez tartozó egykori Bereg vármegyéhez kapcsolódó armálisokról van szó, ez a kapcsolat azonban kétféle szemszögből is megfogható. Az egyik, hogy a vármegyében ténylegesen honos, ott birtokos családoknak adományozott címeresleveleket, a másik viszont, hogy a vármegye levéltárában őrzött ilyen okleveleket vesszük górcső alá. Címereslevelek esetében az adományos család hovatartozásának megállapítására a legegyszerűbb mód, ha megvizsgáljuk, hogy az oklevelet mely vármegye közgyűlésén vagy ítélőszékén hirdették ki. A vármegyei kihirdetés az adományok érvényességének részben hagyományos, részben törvényes alapja volt, s már a 16. század közepétől találkozhatunk kihirdetési záradékokkal az okleveleken.

1 Ez alapján tehát a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) őrzött, Bereg vármegyében kihirdetett okleveleket vettem számba. Ezt annál könnyebben megtehettem most, 2020-ban, mert 2011–2014 között az Országos Levéltár,2

2019–2020-ban pedig már a teljes Nemzeti Levéltár, azaz tizenkilenc3

megyei tagintézmény eredeti címeresle

veleit is feltártuk, digitalizáltuk és egy jól használható, a világhálón szabadon elérhető adatbázisban 98,5%-ukat részletes leírással és a 1 A

VAR 2014, 251–255.

2 A

VAR 2014. 3 A MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára nem őriz egyetlen címereslevelet sem.

digitális felvételekkel ellátva közzétettük.4

Jelen tudásunk szerint az Országos Levéltár ma 2227 db, a megyei tagintézmények pedig összesen 931 db eredeti címeres nemes-vagy rangemelő oklevelet őriznek. Ez kétségtelenül hatalmas mennyiség, de a 3158 oklevél között mindössze 25 olyan eredeti armális van, amelyeket Bereg vármegyében hirdettek ki, és ezek meglepetésre kivétel nélkül az Országos Levéltárban találhatók. Kézenfekvő lett volna, hogy az ukrajnai Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban (Державний архів Закарпатської області, ДАЗО/DAZO) található beregi iratanyagot is megvizsgáljuk e tekintetben, de ott – Hodermárszky Pál 1712. évi címereslevelén5

és magának Bereg vármegyének az 1836. évi pecsétkörirat-módosító oklevelén6

kívül – tudomásunk szerint nincsenek eredeti címereslevelek,7

aminek okairól alább részletesen szólni fogok. A kötetben a fent említett negyedszáz címereslevél teljes szövegű, regesztákkal és a címerek leírásaival ellátott, az oklevelek átnézeti és a címerminiatúrák részletfotóival illusztrált közlését találja az olvasó. A címbeli fogalom másik értelmezése alapján az egykori Bereg vármegye – ma nagyobbrészt a DAZO beregszászi részlegében őrzött – levéltárának címereslevél-gyűjteményét vizsgálhatnánk, 4 https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis

(2020.10.24.)

5 UA-DAZO-151.-1.-337. A jelzetet

Kujbusné dr. Mecsei Éva, az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára igazgatója és Kutassy Ilona, a DAZO igazgatóhelyettese közléséből ismerem. 6 UA-DAZO-10.-3.-196. Teljes szövegében, valamint magyar és ukrán fordításban kiadva: MECSEI–MISHUK 2017. 7 Ezt a beregszászi levéltárosok is megerősítették.

15