Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1722. január 27. - 1722. december 4

úgy eltékozolni 80 vagy 90 szalonát, s annak temérdeki aprólékját, holot talán egy holnapig sem laktunk it a télen. Húsevő nap valahogy ad számot, de tudom, hogy már odavan, így van ez a késő számadás. 1 Klára segítőjét a gyermekek mellett 2 Bornemissza Jánosnéhoz 3 helyesen: anyósa 4 Barkóczy Krisztinát nagyon bántotta lánya magányossága és szomorúsága, amelyet Haller Gábor rideg magatartásának tulajdonított 5 az itt következő rész a hely és dátum nélküli, 37 568. sz. levéltöredéken található, amely tartalma és a lapalji őrjel alapján egyértelműen ennek a befejezetlen levélnek a folytatása 603. Nagykároly, 1722. április 28. (MNL OL P 398. No. 37 377.) [Külső címzés:] Az én Kedves Uramnak, Gróff Károlyi Sándor Uramnak ő Ke­gyelmének szeretettel írám. Károly, 28. Aprilis 1722. Édes Szívem! Tegnapi napon veszem Kegyelmed Вй/orkeszibül írót levelét kedvesen. Örömei értem szerencsés érkezéseket Kegyelmeteknek, de csak elhittem, volt az oldalának gondja a nagy postamenéssel. Én, Édes Szívem, Isten jóvoltábul tűr- hetőképpen volnék, a bánaton kívül. Most indítok embert látogatására,1 mentül szebben lehet, hívom ki őköt. Egyútal megvizsgáltatom alattomba, hogy van­nak, azután megírom, mi formába akarom szép szóval s kedvére hagyással pró­bálni, ha Isten jót tenne véllek. Csákiné nállam volt, hazahívatta a legínt. Ügy mondja, a héten hazaviszi a leánt, lehet-é feleségestül tartani. Máskínt, látom, teljeségel nem meri, s emez sem maradna. Én Kegyelmedre halasztottam, mit fog parancsolni, elvárom. Zsuzskát behívattam, a szó elég, de épen semmi mást nem értet, hanem a cifra­ságról s kedvezésről, s nagy dispositióról mindnyájan ítélik. Volt egyszer veszekedések а рарокядк a Sz ént Márk napi procession, nem tudom, mit kel véllek tenni, lesz-é még továb fizetése. Talán jó volna most Sz ént György nap-tájba elszökni mellőlle. Mivelhogy a szemem nem szintén jól van most, sokat, Édesem, nem írhatok, hanem Jasztrobszki s Andrásiéknak hattam, hogy egész informatiót adjatok. Szóval is eleibe adtam Andrási Ferencnek, hogyha érkezik Kegyelmed kérdez­470

Next

/
Thumbnails
Contents