Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1722. január 27. - 1722. december 4

kedni, tudjon felelni. Nevezet szerint a vályoképítőről, hutáról, sókereskedésről, korcsmákról s egyebekről is.

Andrási dolgáról mind akartam Kegyelmed ithonlétébe beszélni. Én minden módon helybe hagyom, csak az van elmémbe, hogy egészen Kegyelmedbe bízik, a família nem lesz-é elenére. Néha olykor adnak elméjére, osztán mások, amikor változhatatlan s roszat szerez, s nem nagyravágyók-é. Máskínt én mindkét részrül aprobálnám.

Ezzel maradok Kegyelmednek, Édes Szívem, igaz hites társa

Barkóczi Kristina

1 Klára látogatására

604.

Nagykároly, 1722. május 1.

(MNL OL P 398. No. 37 378.)

Károly, 1. Maii 1722.

Édes Szívem!

Eötvös Miklós U[мот]1 által küldőt Kegyelmed levelét szeretettel vettem. Magát a jövő hétfőn várom hozzám. Az Úr Isten, aki mindedig vezérletté Kegyelmedet oly nagy dolgoknak munkálkodásában, akit majd lehetetlennek vélhetet volna az ember, legyen most is szent segítségével, hogy rendesen és hasznoson munkálkodhassék Kegyelmed, Édesem.

Meggondoltam, hogy fel kel menni Jasztrabszkinak, s noha it is felette szükséges let volna, most szép egészségei foltattak mindeneket competentia nélkül, de a Kegyelmed szüksége annál nagyob lévén, had menjen. Egyébért nem bánom, hanem az vala szándékom, hogy ha ki nem vehetem a Eiamot, be akartam küldeni valami szép kéréssel s okoskodással, ha mire vehettem volna, mivel ő jobban tudót volna bánni vélle.2 Azt mondja Andrási, előtte sírva is panaszolkodot, mint kívántja1 kedvünket keresni, s nem találja. És így egy szép kéréssel akartam általa megjelenteni, s heflyejs1 okait adni akaratunknak. Teljességei se levele[k]ef' nem veszem, se híreket nem hallom. Ratai[?]3 [mjost1 van oda.

Minthogy a barátok kapitulomja most leszen, ide nem jöt a comissarius, vélle semmit nem végezhettem. Elfelejtettem Kegyelmednek írni, mindazáltal, ha még késő nem volna, kellene írni, Szívem, ha job rendbe nem veszik, s alkal471