Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1721. január 14. - [1721.] december 21
Szerencse, az okoskodás miá, ha a gelyénesi disznók is meg nem maradtak. Egy része hitelbe eset volna, s hogy az árát le nem tették akkor, nem adta. Ujobban írt nekik, azzal biztatja magát, hogy edig rámentek. Győri sem dicsekedik most az arasz szalonájú disznóval. Ollyak, akit odahajtot, azt mondja, a gelényesi nyájbul most is szakaszthatna ollyat. Az berbécsek is Győri miá rajtam vészé, de ollyan kövér, hogy egyet próbára megölvén, harmadfél font fagyúnál töb nem löt. Minthogy látom, embert nem találni jót, semmiféle kereskedéshez már nem fogok, a sót is odaviteti ő Munkácsrul. De elhiszem, az is hazugság volt, hogy 22 forint árát vetetet, mert Ambrus nem küldőt, holot volt ot szekér. Nekem ugyan már nem is kel, hanem, Szívem, valami módon tegyen rendelést Kegyelmed Károlyba, s ide és Gelényesbe, mert sohol sincs só. Egy vagy másfél köböl milye1 só van it, pínzen vet. Az kevés lesz ide is, ha a disznót le kel öletnem. Én már Győrinek, úgy látom, haszontalan írok, nekem választ sem ad. Kétszer is reiteráltam, amiket szóval Károlyba parancsoltam, s ma sincs mindemül válaszom. Ügy hiszem, ő sem tudja, mi volt, s magamwűk sem jut mindenkor eszembe. Hanem, Édes Szívem, Csaláné pínze lévén nálla, magátul el ne hadgya Kegyelmed. Gondolom, mindöszve 70 német forint volt, akit sóra kezébe küldtem volt, fel vagyon írva. Az ökrök, hacsak olyak, mint azelőt vet, nálla maradhatnak. Debrecenbe jókot vehetni 25 forinton, kivált, ha vének, nem kel. Már sem jók, akit az leányomnak vet volt, a vót pedig a jova. Elhiszem, a sertésekre nézve, amint meghattam volt, a pályinkafőzésrő/ nem is gondolkodik, mert egy levelében sem emlékezik rulla. Az tatár gyermekeket2 rendbe akarván vetetni Szuhányival, minthogy az ő szóvá semmit sem tét, magam is írtam Gyulait Uramnak. Mit válaszol, megláthatja Kegyelmed, Édesem. Isién meghozván Kegyelmedet, nem kel továb halasztani, mert ha felmegyen Kegyelmed, azután senki sem fogadja. A vári ellopot leánkát is most lehetne kézhez venni Kegyelmednek. Haller Gáborok soha semmi írását nem látjuk, nagyon gyanakszom, ha haragszik. Ezzel maradok Kegyelmednek, Édes Szívem, igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. Az üvegeket Debrecenbe, bátori és kállai vásárokba megpróbáltattam, sohol sem kél. A csontmáz inkáb elkölt volna, de nincs egy icés a kancsó. Megpróbáltatom most Munkácsinéval Tokajba is. Két helyen is árultak Debrecenben kristályokat, még talán arendába is van az üveg árából, úgy mondják. 10 forint árát vetettem volt. 1 millye só: törmelék só, porsó (sóvágáskor a sókockák mellett keletkező szemcsés só) 2 a tatárok rabságába került, s onnan kiszabadított vagy kiváltott gyermekekről van szó 461
