Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1719. január 3. - 1719. december 30

Az Borbély6 eleget lamentalódik, csak árulja a pater a korcsmát Csanáloson. Kegyelmed válaszát nem vehet[t]em iránta. 1 Erdődy Gábor 2 Erdődy Györgyné 3 tutujgatja, dédelgeti 4 Sodorna, a szexuális erkölcs­telenség metaforája 5 Mednyánszky Pál Lipótét 6 Borbély János 489. Olcsva, 1719. március 1. (MNL OL P 398. No. 37 253. és 37 495.) Olcsva 1 Marói 1719. Édesem! Még Bátorkeszibül levelét nem vettem Kegyelmednek, valóba szívesen vár­nám mind azért, ha a harmadévi, keresztcsontjába való fájdalom nem indult-é meg. Mert beállót a Martius, az öregemberekbe meg szokot indulni a fájda­lom. A szegíny Bay is az ágyat nyomja, kezébe-lábába a köszvény. De máskínt a gyomra jó, csak igen nagy fogyatkozásai van. Magam, Istennek hála, jobban vagyok mostan, az leányommal és a gyerme­kekkel edgyüt. De nem kevés búval az leányom miá, mert úgy látom, sokat búsong maga dolgán, sajnálja is a sok nyelveskedést. Jó ideje nem is írt az ura. Kétféle kedvetlensége van most: a felesége, s a pínz nem léte. Ha Kegyelmednek vagy nyavolyája, vagy más akadály miá megkésése lenne oda, hova hamaréb tu­dósítson, Szívem, Kegyelmed, mitévő legyek beküldése iránt, mert ha a pestis nem volna, csak beküldeném kérdetlen is.1 Attul félek, azután ki sem bocsátja. Se neki, se nekem sézám sincs alkalmatos, akin beküldhetném. Az csanálosi pater azt írja, a borbélyné két helyen kezdet korcsmát, a parochi- án, s a faluba is. Az nemigen jó. Én, amint megírtam, Kegyelmed válaszátul vá­rok árul is. Az árvizek fordulni kezdettek az écakai dér miá, de ma hóra fordu- la az üdő, aki csak eső hellyet van. Már ha ily idők járnak vala, Károly táján a szántáshoz fognak vala. Az abrak legnagyob baja, mert noha a kulcsár hellyét nem tudja adni mind a zabnak, de elég az, hogy csak nincs keze alat. Majtínba 175 köblöt mond az ud­varbíró, az már vetni sem sok volna. De elébbi írása szerint Kegyelmednek 100 köblöt hagyatok, minthogy pínzen sem hagyot venni Kegyelmed. Már jobban nem szűkíthetni az abrakot, amint szűkítjük, de a jó gondviselésére nagy gondja van Andrásinak, minthogy egész gyönyörűségek benne, és így nincs semmi híjok. 307

Next

/
Thumbnails
Contents