Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
A cs. és kir. 39. gyalogezred az I. világháborúban
Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései haláláig, 1957 januárjáig töltötte be. Az aktuális levéltári feladatok mellett helytörténeti kutatásokat végzett és e témákban publikált, ismeretterjesztő előadásokat tartott. Kiválóan sakkozott, részt vett Debrecen és Nyíregyháza sakk-életében. A cs. és kir. 39. gyalogezred az I. világháborúban 1914. július 25-én rendelte el az uralkodó, I. Ferenc József a Szerbia elleni részleges mozgósítást. A debreceni, hajdúsági, illetve bihari kiegészítésű cs. és kir. 39. gyalogezred három (I. III., IV.) zászlóalja akkor Bécsben állomásozott, számukra július 28- át jelölték ki a mozgósítás első napjául, a három zászlóalj 29-én délután már menetkész volt, majd 31 -én beérkezett Debrecenbe. A korábban is Debrecenben állomásozó II. zászlóalj inár július 31-én a déli, szerb fronton volt. Az ezred Bécsből beérkezett részeit augusztus 2-án vagonírozták be. Július 31 -én bekövetkezett az általános mozgósítás, hiszen nyilvánvalóvá vált az orosz hadba lépés szándéka. Ebben a szituációban a 2. hadseregnek, amelyhez az ezred tartozott, és amelynek részei már a szerb fonton álltak, illetve útban voltak oda, a keleti, orosz fronton lett volna a helye. A délre robogó szállítmányokat azonban műszaki, technikai okok miatt képtelenség volt megfordítani, így az egész ezred a szerb határra került, ahol tüntető felvonuláson túl komolyabb harcokban nem vett részt. Augusztus 20-án kezdték meg az alakulat Galíciába szállítását, 24-én haladtak át a vonataik Debrecenen, augusztus 26-án érkeztek Mikolajówba, a tűzkeresztségen augusztus 29-30-án estek át. A Lembergtől a Dnyeszterig, 120 km-es arcvonalon vívott Gnila-Lipa menti csata a Monarchia erőinek vereségével ért véget. Szeptember elejére a 39. ezred négy zászlóalj helyett már csak két zászlóaljnyi erőt képviselt. A vereséget követő visszavonulás során, szeptember 23-án érték el a Kárpátok gerincét, másnap már Sztropkón voltak. A téli hónapok ida-oda hullámzó, mozgó háborúját az ezred végigküzdötte, decemberben, a roskóci ütközet után dicsérő elismerésben részesült a hadosztályparancsnokság részéről is. 1915 elején a hocsai, radivoji, szálnoki ütközetek után maga az uralkodó - a hadsereg-főparancsnokságon keresztül - fejezte ki köszönetét és üdvözölte az ezredet. Május 25-én kihirdették az ezred előtt az olasz hadüzenetet, egyben közölték velük, hogy új harctérre kerülnek. Május 29-én már Ausztriában, a Karintiai-Alpokban voltak, szeptember végén pedig a Doberdói-fennsíkon, ahol részt vettek a 3. és a 4. isonzói csatában. 1915. karácsonyát pihenőben, a selói táborban töltötték, az új év 8
