Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
Bevezetés - Kiss Ernő életútja
BEVEZETÉS A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára 2013-ban, Kiss Ernő egykori levéltár-igazgató irathagyatékának levéltárba adásakor vásárolta meg a most közlésre kerülő dokumentumot, a Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezéseit tartalmazó kézírásos kötetet. Kiss Ernő Bihar megyében, Erkeserűn született, Máramarosszigeten érettségizett, 1911-ben Debrecenben kezdte meg egyetemi tanulmányait magyar-latin szakon. A háború kitörésekor 21 éves fiatalember 1914 októberében vonult be Debrecenbe, a császári és királyi 39. gyalogezred pótzászlóaljához. Ezredével az orosz frontra került, majd 1915-ben átvezényelték az olasz hadszíntérre. A háború végén, 1918 novemberében szerelt le. A bevonulás után, érezve, hogy életének sorsdöntő része következik, tudatosan, rendszeresen készített feljegyzéseket. Kezdetben naplószerű, dátumhoz kötött, részletező az írása, később inkább az eseményekre koncentráló, összegzőbb jellegű. A feljegyzések letisztázása és végleges formába öntése évekkel a háború után történt meg. Az eredmény a Háborús naplóm címet viselő, az I. világháborút a katona szemével látó, jó stílusban megírt visszaemlékezés, emlékirat, amelynek szövegén átsüt a megélt történetek valódisága, hitelessége. Kiss Ernő életében a trianoni békét követő évek is embert próbálóak voltak. A Romániához csatolt bihari részen magántanárként kereste kenyerét, mígnem 1924- ben Debrecenben, a városi levéltárban sikerült állást szereznie. Ez a szerény munka- lehetőség sorsdöntőnek bizonyult számára; áttelepült Magyarországra, feleségül vette nyolc évvel korábban eljegyzett menyasszonyát, Szathmáry Erzsébet tanítónőt és családot alapított. Csaknem két évtizedet töltött a debreceni levéltárban, levéltáros képesítést szerzett, bécsi tanulmányúton vett részt, bekapcsolódott a hazai levéltári szakmai munkába. 1942-ben Szatmárnémeti város főlevéltárnokának nevezték ki. Az iratok rendezése helyett hamarosan az iratok menekítésével kellett foglalkoznia. A II. világháború után, 1945-ben az újjászerveződő Szatmár-Bereg vármegye főlevéltárnoka lett Mátészalkán. Közigazgatási feladatokkal bízták meg, részt vett a Mátészalkai Gimnázium megszervezésében. 1950. december 1-jén lett Szabolcs-Szatmár megye levéltárának, 1952-től Nyíregyházi Állami Levéltárnak a vezetője; tisztségét Kiss Ernő életútja 7
