Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)

Háborús naplóm

Háborús naplóm fél-egyméteres kiálló fenyőcsonkokat is csak itt-ott látni. A kidöntött fák szilánkokra tépve, olyan borzalmas külsőt adnak a tájnak, amit nem lehet semmihez sem hason­lítani. Egyik oka ez, a másik az állandóan dühöngő pergőtűz, hogy alig találok rá a „Gyurka” kavemára. Ide a szó szoros értelmében beestem, betaszított egy gránát lég­nyomása. Azonnal érdeklődöm a század felől, de semmi újság nincs. Van újabb tö­meg sebesült és egy újabb halott. Állások nincsenek, kavernának azonban az enyé­men kívül nem esett baja. Egy kis priccset kapok, azon ülve szerkesztem megjelen­tésemet, kiemelve benne azt, hogy egyedül csak annak köszönhetjük megszabadulá­sunkat, hogy még a pergőtűz előtt (a belövés idején) elrendeltem, hogy a szerszámo­kat - természetesen széjjelosztva - be kell vinni a kavemákba, s ott kell tartani, mi­kor azzal nem dolgoznak. Ez a jelentésem - mint már írtam - csaknem egy időben ért Popovitshoz a sappuor szakasszal. Popovits megdicsért és este az ezredparancsban is dicséretet kaptam, egy­ben a szerszámokra vonatkozó intézkedésemet az egész ezredben kötelezővé tették. A Gyurka kavemáról már írtam. Itt kezdtem meg a tizedik csatát, s ide vert visz- sza a végzet. Még pár órán át dühöng a vihar odakünn, de estefelé ismét lanyhulni kezd annyira, hogy most már fel lehet hozni a menázsit. A kiosztás ugyan nehézkes, de végre aztán az is sikerül. Másnap, május 14-ike forró nap volt. Reggel újra tűzszünet, néhány járőr elindul az olaszoktól. Persze tüzet kap. Ekkor újra kezdődik az ágyútüz, s tart délig. Most is­mét hirtelen csend, megindul az általános támadás. Századom jobb szélén egy kaver- nát ki kellett ürítenünk, így ott gyengébb a vonal, nincs meg az összeköttetés a szom­széd századdal. A sok veszteség miatt nem is tudom úgy kinyújtani a századot, hogy oda is jusson ember. Tóth Lajos gépfegyveres hadnagyot kérem meg, hogy egyik fegyverét úgy állítsa fel, hogy oda is szórjon. Az eredmény meg is lett, a támadást az egész vonalon visszavertük, legalábbis úgy látszott. Azonban valószínű, hogy volt a jobb szárny előtt egy kis hely, ahová a gépfegyverek golyói nem értek el, s az állás­ban nem volt senki, mert itt betört a digó. Azonnal jelentem a zászlóaljnál és egyide­jűleg a század rohamjárőrét kézigránátokkal ellentámadásra küldöm. A zászlóalj ér­tesít, hogy a 13. század két szakasza Nohn kadetaspirant vezénylete alatt fogja csi­nálni az ellentámadást, mi is támogassuk. Kis idővel később azonban jön Ury zász­lós és jelenti, hogy az állást visszavettük, a rohamjárőr három olaszt elfogott. A hírt a három digóval együtt elküldöm a zászlóaljhoz, Popovits visszaüzen, hogy már Nohn elindult, sűrűsítsem meg velük a vonalat, Nohn aspiránst pedig osszam be a század­hoz. Leváltásáig parancsnokságom alá lesz beosztva embereivel együtt. 77

Next

/
Thumbnails
Contents