Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)

Háborús naplóm

Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései őrség helyére (a falut már egy domb takarta), így tüzet nem rakhattunk. Itt táncoltunk reggelig. Másnap a napot egy vízmosásban töltöttük Érfalu mellett. Mi azt hittük ak­kor, hogy az orosz támad, a valóságban azonban ekkor már el volt rendelve a táma­dás, csak még az indulásra nem jött parancs, azt vártuk teljes készültségben. Estére visszamentünk a faluba. Ekkor éjjel fedett helyen aludtam éjféltől reggelig. Másnap újra kimentünk a vízmosásba, s ott maradtunk estig. Este aztán már nem tértünk visz- sza Kisberezsnyére, hanem meneteltünk tovább. Ezzel megkezdődött a véres márci­usi hadjárat az erdős Kommkón és Szálnok felett. A márciusi csaták Február 28-án este megindult zászlóaljunk az Erfalu alatti vízmosástól, de most már nem visszafelé, hanem előre. Érfalun és Pusztaházán át felmentünk a Korumkóra, melynek 450 és 508 méteres magaslatait kellett elfoglalni. Éjjel elértük a Kaminci 488 méteres magaslatot és az egész éjszaka azzal telt el, hogy a támadó szakaszok között megteremtsük az összeköttetést. Ugyanis két szakasz között olyan nagy volt a távolság, hogy egy egész század kellett a cirka egy km-es ür kipótolására. A más­nap, március elseje ide-oda bolyongással telt el. Éjjelre kivontak bennünket és más­nap újra kezdődött az egész kóborlás. Négy-öt helyen ástunk fedezéket magunknak, amikor végre bedobtak egy vonal megsemmisítésére már a tetthelyen, a 450 méte­res magaslat egyik nagyobb tisztásán. A golyó fütyült. Bár kissé szepegtünk, mégis erőt öntött belénk az, hogy Kiss Zsigmond zászlós nagy szivarral a szájában kényel­mesen sétált le s föl, és nem történt semmi baja. Alig egy óra múlva újra visszaren­delték a 9. századot - már akkor Bohner kapitány a parancsnokunk -, most lefeküd­tünk régi fedezékeinkbe. Este újra elindulunk. Egyesek tudni vélik, hogy az ezredparancsnokság mellé va­gyunk rendelve védőcsapatnak. Egyszer azonban jön a parancs: Az erdőszélen rajvo- nal! Be akarjuk ásni magunkat, mikor újabb parancsot kapunk: Rajonként előre! Tá­madás a tisztás kb. 120 lépésre eső másik szélén húzódó orosz állások ellen, adott jel­re roham. Több idő kell a leírásához, mint amennyi a parancs végrehajtásához kel­lett. Pár percen belül felhangzik a század „hurráh”-ja s elfoglaljuk az orosz árkokat. Elfogtunk 80 oroszt. E helyről rövid idő múlva egy másik ezredbeli század vált le bennünket, vesztünkre. Ugyanis még nem érünk vissza régi helyünkre, mikor már­is visszafordítanak bennünket és ugyanazon úton visszatérünk, ugyanazon helyen újra rohamozunk, mert a leváltó századot ellentámadással kiverte az orosz. Pár perc 24

Next

/
Thumbnails
Contents