„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
Bevezetés
Nem szabad őket lenézni A megyénél Családi lap elnevezéssel kérdőívet szerkesztettek, ennek kitöltése volt a felmérés alapja. Minden cigánytelepről külön leírást kellett készíteni, ha egy településen több cigánytelep volt, akkor ezekről is külön-külön. Azokat a cigányokat, akik nem a telepen éltek, hanem a falu lakosai között és jelentős mértékben adaptálódtak, esetleg sértőnek találták volna, hogy a telepiekkel együtt kezelik őket, ezért számukra külön adatlapot készítettek Feljegyzés a falu lakosságához hasonló életmódot folytató cigány családokról. A járási és községi tanácsokhoz, valamint a nyíregyházi városi tanácshoz külön leiratokat intézett a VB elnök, és minden típusú adatlaphoz külön-külön adtak végrehajtási utasítást. A nyomtatványokat közvetlenül a községi tanácsokhoz küldték, s a felmérésben a tanácsok valamennyi osztályának részt kellett vennie. Az adatfelvételt végző járási és községi tisztviselőknek együtt kellett működni, bevonták a védőnőket és a pedagógusokat is. Az adatlapokat a járásoknak kellett begyűjteni és továbbítani a megyéhez. A felmérés végrehajtásának határideje 1957. november 30. volt, ezt azonban nem tudták tartani, a munka elhúzódott 1957. decemberéig. A községek anyagához a járási tanácsoknak a járás egészére vonatkozó „véleményes javaslatot" kellett tenni, főként arról, hogy a cigányok helyzetének a megjavítására milyen konkrét elképzeléseik vannak és milyen központi segítségre lenne szükség. A nyomtatványokat nem lehetett úgy kitölteni, hogy a cigányokat egy helyre összehívják, minden egyes családot fel kellett keresni a lakásán. „Az adatgyűjtést végző igyekezzék a család életkörülményeit, gondolkodás módját teljes mértékben megismerni." - írták a rendeletben. Az adatlapokról a községeknek nem kellett összesítőt készíteni,20 ezt a megyénél végezték el, előbb egy-egy községről családok szerint, majd egy-egy járásról községek szerint (1. sz. táblázat), végül a megye egészéről járások szerint rendezve.21 Úgy gondolták, hogy a jövőben a felmérés egy standard adatbázist fog nyújtani a közigazgatás minden szintjén valamennyi osztálynak és szakcsoportnak. Az összesítésekbe a telepeken élő, illetve a településeken szórtan élő, de a „falu lakosságához hasonló életmódot folytató" kategóriába be nem sorolható cigányok adatait vették fel,22 a kötetben közölt források használatakor tehát ügyelni kell arra, 20 Nyírlövőn és Zsurkon VB jelentés nem készült, a családi lapokhoz környezettanulmányokat mellékeltek. 21 A megyei összesítés kiadva Nagy, 2010. 3. sz. táblázat. 22 Részletesen lásd erről Nagy R, 2010. 332-333. 20
