Család a háborúban. A Margócsy család emlékei az 1944-45-ös évekből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 44. (Nyíregyháza, 2014)
Margócsy Emilné Algőver Erzsébet naplója
1944. október 21. Délelőtt elköszön a 4 német katonánk, akik Jocó szobájában laktak, és nagyon szimpatikusak voltak. Irodában dolgoztak a Selyem utca 14. sz. alatt. Korán ebédelünk, mert érezzük, hogy nagy változás előtt állunk. Levonulunk a pincébe, mert a golyószórók, gépfegyverek, bombák, ágyúgolyók csak úgy röpködnek az udvarunkon. Egy golyó a pinceajtót éri. Szilánk, golyó akad az udvaron. Állítólag 12 óra után már folyik az utcai harc, különösen a Vay Ádám utcán. Fél 4-kor nagyon döngetik a kaput, a zárat kitörik, és nagy ordítással beront 5 muszka. A pincében, lakásban minden zugot megnéznek és katona után kutatnak. Elveszi az Öregem óráját, a tárcáját visszaadják. A kézitáskámból elveszik a pénztárcámat (4-5 pengő, egy csomó kétfilléres és vagy tíz darab varrótű volt benne). Szekrényeket vizsgálnak. Magdi keservesen sír, ahogy felvonulunk a pincéből. Egész kedvesen vigasztalja kettő, cirógatja, pacsit ad neki: muszka jó emberek. Apus bélelt téli kesztyűjét is elviszik. Október 22. Hajnali fél 4-kor megint nagy döngetéssel jelentkeznek. János rohan és kiabál: idzem tovaris. Bort kérnek, de csak 2 pohárnyit kapnak, azt is savanyúnak tartják. Leülnek a konyha közepére húzott asztalhoz, de nem nagyon esznek. Beszélgetnek. János jól beszél tótul. Mondja, hogy tanító emberek vagyunk. Közülük is egy. Nem kutatnak. Jönnek óránként kutatni, óra kellene mindnek. Délben jön kettő, elviszik Miska2 fényképezőgépét. Leülnek, megeszik a töltött káposztát, elmennek. Valamelyik elviszi a kölnivizemet is, meg toalettszappant. Délután halálsápadtan, bekormozva megjelenik Korényiné Irénke,3 meg Krecsák Jolánka. Nem mertek a Kéz utcán maradni. Este Megyerné4 is átjön a pincébe, mind aludni. Október 23. Ebéd előtt eljött egy rangjelzett orosz, és megmondta, hogy 15 perc múlva jön ebédelni. Volt jó húslevesünk, disznóhús lesütve. Ketten jöttek, a lugasban ettek, hoztak több mint 2 liter jó piros bort (Iván tanító és Alexander). Irénke és Jolánka is kibátorodtak. Itattak, biztattak, hogy a muszka jó ember. A tanítónak mutattam az orosz fordítás könyveket. Légiveszélyt jelzett a közben elment társ, s így elmentek. Huray János öngyilkos lesz, később Muranszky Ferencné is. Éjszaka fél 12-kor egy fiatal asszonyka három gyermekével bezörgetett, hogy az urát elvitték Pazony alá árkot ásni, őt megtámadta két katona. Itt aludtak. - Az emberek nem mernek a házból, pincéből előjönni. A lezárt lakásokat feltörik, kifosztják, jobban, mint ahol otthon vannak. János különösen ért a nyelvükön. Azért nem visznek el annyi holmit, mint máshonnan. 2 Ferenczi Mihály vasúti főmérnök, Margócsy Erzsébet férje (gyermekeik Zoltán, Ágnes, Mária, Katalin). 3 Korényi Gyula és felesége, Irénke (régi családi rokonság) tanítók voltak a Benkő bokorban. 4 Megyer Lajos evangélikus lelkész, a dél-szabolcsi egyházközség papja (felesége Vilma). 13