Család a háborúban. A Margócsy család emlékei az 1944-45-ös évekből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 44. (Nyíregyháza, 2014)
Margócsy József szépirodalmi kísérletei
A regény azonban nem született meg, a hazatérés után, úgy látszik, más tervek időszerűbbnek mutatkoztak. „Csakhogy amikor 1946 végén hazaértünk, bár jegyzeteim megmaradtak, azokat nem vettem elő. Arra kellett otthon rájönnöm, hogy nemcsak hallgatni illik a hadifogságról, hanem különösen időszerűtlen a nyugati területen voltak hadifogságáról beszélni, akik egyébként is „nyugatosok", kisebb-nagyobb mértékben gyanús, fellazított ideológiájú emberek. így telt el tehát, az elásott tervekkel három és fél évtized..,93" E leírás azonban nem fedi teljesen az igazságot. A hagyatékból ugyanis előkerült több füzet is, amelyek - különböző évekből - a terv folyamatos jelenlétét mutatják: az egyik füzetben az egész regény részletes vázlata is ki van dolgozva; három részre - esetleg három kötetre? - volt tervezve; a részek címei: 1. a katonaság (1942. X. 7 - 1945. IV. 30.), 2. a fogság (1945. IV. 31 - 1946. IMII.), 3. a szolgaság (1946. II-III - 1946. IX. 27.). S az ötvenes évek második felében a megírás is elkezdődött: az alább közölt Szent István ünnepe a fogolytáborban (1945. VIII: 20.) c. novella (vagy fejezet?) meg is jelent a Kelet-Magyarország 1957. augusztus 19-i ünnepi számában, s a bevezetésnek szánt két első fejezetnek gépiratos másolati példánya is megvan; az első példányokat a szerző 1959-60-ban el is küldte, publikálási céllal az Alföld és az Élet és Irodalom szerkesztőségébe (a közlést elutasították). Meglehet, hogy e publikálási kudarc hagyatta aztán abba a további munkát. Bár az is lehet, hogy a szerző az elutasítás nyomán maga is belátta írásának esztétikai fogyatékosságait, s mikor pár évtized múlva újra hozzányúlt a témához, a fikciós regényformát elvetette, s a memoár műfaját választotta. Megjegyzendő, hogy a kinyomtatott novella Pongrácz Lajos név alatt jelent meg, s a két másik fejezet főhősének is ez a neve; a Pongrácz név a Margócsy család felmenői közt többszörösen is képviselve van: bizonyára ez vezette a szerzőt álnevének kiválasztásában is. * Sziget Minden emberben - adott esetben - két ember lakik. Megannyi olyan helyzet adódhat életében, amelyet másképpen nem tud megoldani, minthogy éli, vegetálja azt a szerepet, amely rákényszerült, s ugyanakkor, főleg álmaiban, egyedüllétében - levetve a nap terhét és nyűgét - nyugodtan járhatja azt az utat, amelyik, bár gyümölcstelenül, mégis az igazi létezés és kibontakozás felé vezet. Az embernek mindenről jut eszébe valami: „amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz - évmilliókra lesz tulajdonod". 93 Margócsy József: Ötven hónap utászcsizmában. Katonaemlékek 1942-1946. Nyíregyháza, 1995. 200-203. 111
