Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 43. (Nyíregyháza, 2012)
Bevezetés
Bevezetés hogy állapítsák meg a bűnösség mértékét”, „Átadni a magyar hatóságoknak felelősségre vonás céljából” stb. Ezek arra utalnak, hogy a szovjetek további kivizsgálást várnak a magyarországi hatóságoktól. Levelezésükből kitűnik, hogy a letartóztatást végző katonai szervek is kihallgatták a foglyokat, feljegyzéseket, jelentéseket, beszámolókat készítettek. A magyarországi hatóságok és a kárpátaljai KGB tehát szoros együttműködésben végezték a deportálásokat. Az iratokban a letartóztatottak, deportáltak között szerepel 3 német állampolgár - Horst Wragge, Otto Franke, Inge Harfe - ők a Vöröskereszt munkatársai voltak, akiknek kihallgatása Magyarországon zajlott, és akiket viszonylag hamar visszaszállítottak Magyarországra. A dokumentumok között ma is őrzik a levéltárban Horst Wragge vöröskeresztes igazolványát, személy igazolvány át, fényképét, leveleit stb. Wragge kihallgatási jegyzőkönyvének keletkezési helye: Budapest, dátuma: 1956. november 8., készítője a Szovjet Hadsereg Parancsnoksága, a kihallgatás nyelve: német, a tolmács neve nem szerepel az iraton. Otto Franke kihallgatási jegyzőkönyvének címe: „Beszámoló a Német Vöröskereszt segélykonvojának magyarországi akciójáról”, keletkezésének helye: Budapest, dátuma: 1956. november 9. Inge Harfe nevét csak megemlítették, kihallgatási jegyzőkönyvét azonban még nem sikerült fellelni.50 A Vöröskereszt munkatársaiban az „ellenforradalom” nyugati irányítóit vélték látni, amiről a helyi, kárpátaljai magyar, orosz és ukrán nyelvű sajtó is sokat írt. Ukrajna Allambiztonsági Hivatalának ungvári archívumában őrzött KGB-doku- mentumoknak egy másik fontos részét képezik a tököli tárgyaló delegációval kapcsolatos iratok.51 Október 31-én a délutáni órákban Nagy Imre a Kossuth téren bejelentette, hogy tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok kivonásáról és arról, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből. November 1-jén a szovjet csapatok megszállták a Ferihegyi repülőteret. A kormány megtiltotta a szovjet csapatokkal szembeni ellenállást, de a Honvédelmi Minisztérium intézkedett a szovjet csapatok mozgásának felderítéséről. Hamar kiderült, hogy a szovjet csapatok nem ki-, hanem bevonulnak az országba, mire Nagy Imre Andropovtól kért magyarázatot, aki nem tudott kielégítő választ adni, ezért a kormány elrendelte a főváros védelmét. A védelmi terv kidolgozását Mecséri János ezredesre bízták. November 2-án a kormány kijelölte a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaló küldöttség tagjait: Erdei Ferencet, Maiéter Pált, Kovács Istvánt és Szűcs Miklóst. 1956. november 3-án a Parlamentben megkezdődtek a szovjet csapatok kivonásáról a tárgyalások, amelyeket este 22 órakor a tököli katonai reptéren, a Szovjet Haderők Főparancsnokságán folytattak. Azonban a Malinyin hadseregtábomok vezette 50 KGB, F. 43. o. 1. p. 21. No. 9. t. 1. 1956. 51 KGB, F. 43.0. l.p. l.No. l.t. 1. 1956.; F. 43. o. l.p.2.No. l.t.2. 1956.; F. 43. o. l.p. 14.No.3. t. 1. 1956.; F. 43. o. l.p. 15. No. 4. 1956. és F. 43. o. l.p. 21. No. 9. t. 1. 1956. 15
