Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)

Bevezető

Bevezető „Az utolsó mohikánok egyike, egy jellegzetes típust testesít meg az én megítélé­sem szerint. Közismert, hogy a magyar állattenyésztésben, állattartásban hosszú szá­zadokon át egy külterjes állattartás divatozott, ezt két szép magyar szóval úgy szokták mondani, szilaj vagy rideg pásztorkodás. Ő egy olyan típust testesít meg, aki ennek a rideg típusnak, ennek a szilaj pásztor típusnak a 20. század második felében élő ér­telmiségi kiadványa. Tehát olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nagyon ke­mények időnként. Rendkívül nyers tud lenni, a modorában, a beszédstílusában, tehát mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekkel ezek a századokon át pusztá­kon élő, télen-nyáron állataik körül ügyködő pásztor emberek éltek... Nem véletlenül kezdte ő a pályafutását... a hortobágyi pásztorok vizsgálatával, kutatásával; mintha a saját énje találkozott volna velük, amikor mindenfajta néprajzi vizsgálatokat kezdett el a Hortobágyon élő... pásztorokkal. Ez a rideg emberi magatartás, ami nyers, kemény, időnként szinte könyörtelennek is hat,... ha jobban mögéje néz az ember, a belső em­beri tulajdonságoknak alatta, a ridegség mögött egy igen melegszavú, rendkívül gaz­dag érzelemvilággal rendelkező ember mutatkozik meg. Ez a belső érzelmi gazdagság, amely tele van belső ellágyulási képességekkel, igazi érzelmi szeretettel, teljes gondol­kodással. Amit én megfigyelhettem: amikor már idősebb korú lett, hatvan-hetven felé, és előadásokat tartott, bárhol előfordult az a szó, hogy Debrecen vagy Hortobágy vagy debreceniség vagy Hajdúság, azonnal elcsuklott a hangja." Amikor a film forgatását befejeztük, felvetődött, hogy a család birtokában van két hangkazetta, amelyre a nyolcvanas évek közepén mondta el Balogh István visszaemlékezéseit.1 Ezek elsősorban gyermek- és ifjúkoráról, pályakez­déséről és politikai szerepvállalásáról szólnak, de tudományos munkásságát is érintik. Leánya, Balogh Réka a hanganyagot leírta és így őrizte meg. Szinte pontosan ugyanaz van a hangszalagon, mint a tévéfilmben.2 Több mint hu­szonöt év után, Balogh István születésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg ez a visszaemlékezés szerkesztett, de nagyon kevés módosítást tartalma­zó változatban. Szakmai konferenciákon, tanácskozásokon sokan és sokszor méltat­ták Balogh István egyedi és megismételhetetlen tudományos teljesítményét, szellemének máig élő tiszta ragyogását. Visszaemlékezéseiben aránylag ke­vés szó esik tudományos munkásságáról, kutatásainak menetéről. Szerénysé­ge sem engedte, hogy ezekről a kérdésekről bővebben, értékelőén szóljon. Ugyanakkor fiatal éveinek társadalmi valóságáról, a háborúról, a magyar 1 Az 1984-ben készült hangfelvételt - amelynek anyaga kiadványunk alapjául szolgál a Debreceni Dokumentum és Filmstúdió készítette, a riporter Taar Ferenc volt. A felvételt a Déri Múzeum Történeti Gyűjteményében a 305-306. hangszalagon őrzik. 2 Utalás a 2002-ben, a Debreceni Városi Televízió megbízásából, Filep Tibor közreműködé­sével készített dokumentumfilmre. 11

Next

/
Thumbnails
Contents