Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)

Balogh István visszaemlékezése - A politika vonzásában

A POLITIKA VONZÁSÁBAN Az első mozgolódások, amire én emlékszem (ennél persze korábbiak is voltak) a helyi kommunista párt megalakulása és a földmunkás szakszervezet életre kelése az Arany János utca elején. A kommunista párt a volt polgármester, Köl­csey48 lakásában rendezkedett be az első időben, a Piac utcán a Kaszanyitzky- házban, ott volt a központjuk novemberben és decemberben.49 A kommunista párt akkor kezdett aktívabban működni szélesebb körben, amikor a kormány is ide helyeződött és a moszkvai elvtársak is megérkeztek. Igaz, hogy októberben már működött a párt, én azonban még tájékozódás vé­gett a volt Kölcsey-lakásban jártam, amit később átmeneti szállásnak alakítot­tak át. A másik szervezkedés, ami hamarosan megindult, az Arany János utca 2. szám alatt történt, ott alakultak meg a szakszervezetek. Szakmai alapon szerveződtek, de én csak a földmunkás szakszervezet későbbi munkájára em­lékezem, amikor Kállai Sándorral50 felvettem a kapcsolatot. Ő a szociáldemok­rata párt és a földmunkás szakszervezet részéről még a háború előtt képvi­selője volt a földmunkás szekciónak a Mezőgazdasági Kamara földmunkás részlegében. Akkor beszéltünk arról, hogy hamarosan meg kellene kezdeni a szociáldemokrata párt égisze alatt a parasztság szervezését is. A Debrecen környéki paraszti világ ugyanis teljesen dezorganizált állapotban volt, teljesen magára hagyva, a tanyákon kitéve mindenféle inzultusnak. Akkor, 1944. no­vember közepe táján szovjet katonai egyenruhába öltözött, különböző zabráló egyének néhány orosz szó tudásával alaposan megijesztették az ott lakókat. A megmaradt zsidó holmik a Pásti utcai és a Kápolnás utcai zsinagógák­ban voltak felhalmozva. Nem az igazán értékes tárgyak, azokról „gondoskod­tak" a németek. Azokat már korábban elvitték, még a gettó kiürítése után, illetve a gettóba való zárás után. A volt zsidó lakásokból is elhordták az érté­keket, azokból sok nem maradt. Láttam magam is, hogyan rakták teherautó­ra a Széchenyi utcán meg a Hatvan utcán a zsidó családok értékes tárgyait. A Széchenyi utca északi oldala nem tartozott a gettóhoz, de valamikor elég sok 48 Kölcsey Sándor jogász, politikus. 1935-1944 között Debre­cen polgármestere. 49 A város munkásmozgalmának történetével foglakozó tanulmányok szerint az Arany Já­nos utca 2. szám alatti épületben alakult meg a Magyar Kommunista Párt debreceni szervezete. 50 Kállai Sándor földműves, debreceni szociáldemokrata párti aktivista. 75

Next

/
Thumbnails
Contents