Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)
Bevezető
Bevezető „Az utolsó mohikánok egyike, egy jellegzetes típust testesít meg az én megítélésem szerint. Közismert, hogy a magyar állattenyésztésben, állattartásban hosszú századokon át egy külterjes állattartás divatozott, ezt két szép magyar szóval úgy szokták mondani, szilaj vagy rideg pásztorkodás. Ő egy olyan típust testesít meg, aki ennek a rideg típusnak, ennek a szilaj pásztor típusnak a 20. század második felében élő értelmiségi kiadványa. Tehát olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nagyon kemények időnként. Rendkívül nyers tud lenni, a modorában, a beszédstílusában, tehát mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekkel ezek a századokon át pusztákon élő, télen-nyáron állataik körül ügyködő pásztor emberek éltek... Nem véletlenül kezdte ő a pályafutását... a hortobágyi pásztorok vizsgálatával, kutatásával; mintha a saját énje találkozott volna velük, amikor mindenfajta néprajzi vizsgálatokat kezdett el a Hortobágyon élő... pásztorokkal. Ez a rideg emberi magatartás, ami nyers, kemény, időnként szinte könyörtelennek is hat,... ha jobban mögéje néz az ember, a belső emberi tulajdonságoknak alatta, a ridegség mögött egy igen melegszavú, rendkívül gazdag érzelemvilággal rendelkező ember mutatkozik meg. Ez a belső érzelmi gazdagság, amely tele van belső ellágyulási képességekkel, igazi érzelmi szeretettel, teljes gondolkodással. Amit én megfigyelhettem: amikor már idősebb korú lett, hatvan-hetven felé, és előadásokat tartott, bárhol előfordult az a szó, hogy Debrecen vagy Hortobágy vagy debreceniség vagy Hajdúság, azonnal elcsuklott a hangja." Amikor a film forgatását befejeztük, felvetődött, hogy a család birtokában van két hangkazetta, amelyre a nyolcvanas évek közepén mondta el Balogh István visszaemlékezéseit.1 Ezek elsősorban gyermek- és ifjúkoráról, pályakezdéséről és politikai szerepvállalásáról szólnak, de tudományos munkásságát is érintik. Leánya, Balogh Réka a hanganyagot leírta és így őrizte meg. Szinte pontosan ugyanaz van a hangszalagon, mint a tévéfilmben.2 Több mint huszonöt év után, Balogh István születésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg ez a visszaemlékezés szerkesztett, de nagyon kevés módosítást tartalmazó változatban. Szakmai konferenciákon, tanácskozásokon sokan és sokszor méltatták Balogh István egyedi és megismételhetetlen tudományos teljesítményét, szellemének máig élő tiszta ragyogását. Visszaemlékezéseiben aránylag kevés szó esik tudományos munkásságáról, kutatásainak menetéről. Szerénysége sem engedte, hogy ezekről a kérdésekről bővebben, értékelőén szóljon. Ugyanakkor fiatal éveinek társadalmi valóságáról, a háborúról, a magyar 1 Az 1984-ben készült hangfelvételt - amelynek anyaga kiadványunk alapjául szolgál a Debreceni Dokumentum és Filmstúdió készítette, a riporter Taar Ferenc volt. A felvételt a Déri Múzeum Történeti Gyűjteményében a 305-306. hangszalagon őrzik. 2 Utalás a 2002-ben, a Debreceni Városi Televízió megbízásából, Filep Tibor közreműködésével készített dokumentumfilmre. 11
