Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

IV. Magyarország - Debrecen

létezni... s érezni, hogy mégis van igazi, összehangolt, fél szavakból értő szép szerelem... S hogy mégis csak várt rám - immár váratlanul is - Valaki.

A reggel vidámabban üdvözölt, a nap fényesebben ragyogott, a villamos is jobb kedvűén csilingelt a Nagyerdő felé. Most is megnéztem a kirakott postát - s csodák csodájára - az én számomra is volt levél. Tőkés Pista írt Németországból, amint megígérte. Rövid volt, sokat nem mondott, aminek most külön örvendtem, legalább így könnyebb lesz lemondani a megígért levelezést. Ezt nyomban meg is tettem a könyvtár egyik zugában.- így ni -ragasztottam le a borítékot, most már tiszta lappal indulok.

Ettől kezdve, ha csak rövidebb időre is, egyszer-kétszer minden nap együtt

lehettünk. Kilenc órakor azonban ezentúl szépen, szó nélkül visszavonultam a szállásomra, s akkor már jobb híján a Pista katonaruhás fényképe vígasztalt, amit kárpótlásul kaptam.

Debreceni barátnőimmel is összejöttünk egy-egy kis időre. Egy ilyen alkalommal Irén barátnőm - aki úgy látszik, meglátott egyszer Pistával - jött a jó tanácsával:- Pista nagyon rendes, értékes fiú, és ha lehet, tartsd meg. Nekem egy időben udvarolt volna, de sehogy sem értettünk egyet.

Nem tudtam mit felelni rá, csak magamban gondoltam, hogy bezzeg mi mennyire egyet értünk, még fél szavakból is.

Vilike pedig arra az öt napra, amit még a Nyári Egyetem után Debrecenben tölthetek, meghívott magához.

***

Katonakép (1938 november)

245