Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
III. Tanítónőként Erdélyben - Köpec
Köpec69 Köpec nagy székely község az Olt partján, Tordoshoz képest komoly gyülekezete volt. Akkor már tudtam, hogy a felekezeti kántortanítók fizetése nem mindenütt egyforma. Tordos állami dotációs hely volt, ott csak a tanítási időnek megfelelő, véglegesítés nélküli alapot kaphattam, kántorként pedig a lakást és tűzifát. Az ilyen nagy gyülekezetben a kántornak még kepe70 is járt: stóla a keresztelésekért és temetésekért, tűzifa, lakás, valamennyi hold föld, esetleg fajáradék az erdőrész miatt. Már megérkezésemkor siettek a presbiterek és a megyebíró az anyagiakat rendezni velem. Én csak Nagy Pista helyettese voltam, akit behívtak katonának. Arról szó sem esett, hogy erre az évre, mint helyettes, megkapjam azt, ami neki jár. Azt mondták, megkapom a tordosi fizetésemet, és a lakást. Mit tudtam én, hogy alkudozni is lehetne, ha mafla voltam, hát az én bajom. Legyen mindenkinek magához való esze! (Azt nem tudtam meg soha, vajon Nagy Pista megkapta-e a különbözeiét, amit tőlem elspóroltak?) Gyanút csak akkor fogtam, amikor tudtomra adták, hogy az udvaron lévő fából vegyek meg Nagy Pistától annyit, amennyit elhasználok. Amikor szerényen megjegyeztem, hogy én Tordoson ingyen füthettem, nem ellenkeztek, azt mondták, fűtsek belőle szükség szerint. Csak később láttam, milyen jó is volt, hogy korlátlanul használhatom, mert hideg volt a tél, a lakás meg kifűthetetlen. Reggeltől késő estig kellett gyúrni a vaskályhát, hogy egy kis tűrhető meleg legyen. A tanítói lakás majdnem szemben volt a parókiával, de nagyon öreg, biztosan több száz évesnél. Amolyan kétvégű ház volt, elő-hátul egy-egy nagy szobával. A szobáknak a végén két, oldalt egy ablakuk volt, olyan széles párkánnyal, hogyha felültem olvasni, éppen elfértem benne. Középen most előszobája volt, de régen biztosan konyhának használták, mert kamra nyílt a mélyén. A ház előtt hosszú, oszlopos tornác. A hátulsó szoba ablakai délnyugatra nyíltak, ha besütött a nap, igen barátságosnak látszott, de lakószobának az elsőt rendezték be Nagy Pistának. Ezt kaptam meg én is, északos volt, előtte sötét, hatalmas öreg fák. Sötét, rideg, barátságtalan volt, ráadásul Isten tudja, honnan szedtek bele annyi öreg bútordarabot. Azok sem lehettek fiatalabbak a háznál. Elrücskösödött, sötétre bámult parasztágy, ugyanolyan szekrény, almárium, asztal, két szék. A fehér ágytakaróm, a madeira futóm az asztalon, 69 Község Háromszék megyében, mintegy 1300 magyar lakossal. A 19. században nyitott lignitbányáját néhány évtized múlva bezárták. 1848-ban az osztrák sereget követő románok nagy vérengzést vittek itt végbe. 70 Gabonakéve, aratórész, itt: természetbeni juttatás. 199