Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

III. Tanítónőként Erdélyben - Tordos

A baj ott kezdődött, hogy ő lett lassan-lassan egyre szerelmesebb. Eleinte nem mondta, de észrevettem, aztán egy alkalommal arra kért, engedjem meg a homlokomat megcsókolni, csak úgy, ahogy a Madonnának tenné. Nem en­gedtem. Tudtam, hogy akkor elkezdődne valami, amit én nem akarok. Más­nap titokban elment Málnásfürdőre, hogy én meg ne tudjam, és leitta magát a sárga földig. De másnap már tudtam, nevetve mesélte el valaki. Három napig felém sem nézett, de utána nem szűnt meg ostromolni, amúgy szépen, a maga módján, hogy menjek hozzá feleségül. Tudta, hogy mennyire tetszik nekem a Bartha Vilma fehérre meszelt, ámbitusos kúriája, ami nagy gyümölcsösben van, a rétje az Oltra nyúlik. Azt mondogatta, hogy ő azt kivenné. Bartha Vil­ma már nem él, a fia Brassóban orvos. Szépen rendbehozatja, bebútorozza, ahogy éppen nekem tetszik. A mostoha apja, meg az anyja őt szeretik, min­dent megadnak neki, amit csak kér. Sőt, az esküvőre a mamájától a legesleg­szebb román ruhát fogom megkapni... Dávid Gabriella 1936 nyarán 192

Next

/
Thumbnails
Contents