Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

III. Tanítónőként Erdélyben - Tordos

kedvére kinyüzsöghette magát. Pénze ugyan nem sok volt, de nem is ez volt a fontos. A debreceni Farkas Ignác pap barátjával kerékpárral még Párizst is bejárták. Aztán halálosan beleszeretett az egyetlen tanárnőbe, meg is kérte, de az, nem tudni miért, kikosarazta. Bandi letört, kesergett, s akkor a debreceni jóbarát azt tanácsolta: „menj haza Bandi, a te hűséges Emikédhez, s vedd el őt..."

Szabó Endre aztán valóban hazajött. Ő 34 éves volt, Emi 28. Tavasszal ösz- szeházasodtak. Bandit már egy kicsit összerugdosta az élet, Emi tiszta volt és rajongó, most még mindig eléggé elején a boldogságnak, és sok hálát érzett a sors iránt.

Három szoba bútora volt Eminek, a legjobb, amit akkor kapni lehetett, a habos csipke kézimunkákat Irénke és Ilonka készítették. Bandi néhány jó rézkarcot hozott magával, és saját kezűleg varázsolta újjá a parókiát. Az ajtókat, ablakokat festette fehérre, súrolta, pácolta, fényezte a padlót, csak a falakat festette szobafestő. Tip-top volt minden, padlástól a pincéig, nekem mindent megmutattak. Az udvar naponként felgereblyézve, virágok, bokrok. A budit maga a tiszteletes pucolta ki, emiatt egyik híve nem vett úrvacsorát a kezéből. Még a szemétgödröt is a kerítésen kívül az én kertembe ásta, oda kellett átlökni a szemetet, hogy a kis paradicsomot semmi el ne rútítsa.

Szabó Endre és felesége (1937)

171