„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

VIZI PÉTER: /vb. tag/ A cigányság helyzetének megoldatlanságát elsősorban abban látja, hogy ezt a kérdést nem tettük az egész társadalom ügyévé. Az 1945-ös földreform során csak kis részük kapott házhelyet és földet. Ez egyik oka annak, hogy még jelenleg is megoldatlan a cigányság nehéz helyzete. Véleménye szerint a megoldás kérdését az egész társadalom ügyévé kell tenni. Elsősorban munkaalkalmat kell számukra teremteni, s lehetőleg lakóhelyükön. Ezen a téren a különböző szövetkezetek szervezésével lehetne előbbre haladni, s azonkívül szívósan küzdeni kell az egyes vállalatoknál tapasztalható megkülönböztetés ellen. Javasolja a kérdésre felhívni a szakszervezetek figyelmét, mivel a szakszervezetek nem foglalkoznak megfelelően e kérdéssel. Példát hoz fel arra, hogy a cigányok közül sztahanovisták is emelkedtek ki. DRUCZA SÁNDORNÉ: A cigányoknak a különböző szövetkezetekbe való bevonásával foglalkozik, pl. vályogvetés, gyékényfonás, kosárfonás, szénporos téglaégetés. Vélemé­nye szerint ez megoldható, azonban bizonyos anyagi akadályokba ütközik. A szövetke­zetek országos központja adna hosszúlejáratú hitelt, de biztosítékot követel arra, hogy a szövetkezet utána valóban működjék is. Lehetne pl. almatároló ládák készítésébe be­vonni a cigányokat, ehhez különösebb szakképzettség nem kell. A kosárfonás azért ütkö­zik nehézségbe, mert a füzesek állami kezelésben vannak. Javasolja, hogy keressék meg a lehetőséget arra, hogy a szövetkezetek a füzesekből vesszőt termelhessenek. Foglalko­zik a Nőtanács feladataival, s példának hozza fel Tolna megye egyik községét, ahol van egy cigány Nőtanács. Itt jó eredményeket értek el a különböző problémák megoldásában. A Nőtanács segítséget tudna nyújtani művelődési és egészségügyi téren, együttműködve a művelődési és egészségügyi osztállyal. Az egészségügyi kultúra fejlesztésére pl. kisfil- meket lehetne vetíteni, a művelődés elősegítésére foglalkozhatna a Nőtanács a cigány­szülőkkel a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatban. A Nőtanács szívesen segítséget nyújt szabás-varrás tanfolyam, betegápoló tanfolyam és gazdasszony-kör szervezésével is. KERÉNYI ISTVÁNNÉ: Hozzászólása elején elmondja, hogy miért vált szükségessé Nyírbátorban a külön cigányosztály felállítása. 1953-54-ben 37 cigánytanuló iratkozott be az általános iskolába, de ebből csak kettő kapott osztályzatot. 1954-55-ben 45 tanuló­ból 10 vizsgázott, 1955-56 pedig 42-ből 12. 1956. őszén megszervezték a külön cigány- osztályt. 30 tanuló iratkozott be, s ebből 20-an fejezték be az első osztályt. A 31-ből 6 gyermek állami gondozásba került, 4-et kellett osztályismétlésre utasítani, 1 -et gyógy­pedagógiai intézetbe utaltak. A cigánygyermekekkel a külön osztályban jobban lehetett foglalkozni. Az első osztályban elsősorban beszélni kellett megtanítani őket, azonkívül sokat kellett foglalkozni a tisztálkodás kérdésével is. Az írás tanításánál sokkal nagyobb gonddal kell foglalkozni velük, mint más gyermekekkel. A szülő otthon velük nem fog­lalkozik. Meg kellett oldani az étkeztetésüket is. Mindezek és még egyéb körülmények is indokolták, hogy a cigány gyermekek az első osztályt külön osztályban végezzék el. Részletesen ismerteti hogy hogyan foglalkozik a cigánygyermekekkel és a szüleikkel. Javasolja, hogy tegyék lehetővé a cigánygyermekek részére az óvodába járást, mert így már az óvodában megtanulnának beszélni és helyesen viselkedni. Kéri, hogy a Tanács­házán lévő két fürdőszobában legalább minden hónapban egyszer megfürdethesse a ci­gányosztály tanulóit. így a gyerekek hozzászoknának a tisztasághoz. Segítséget kér egy egészségügyi láda beszerzéséhez. Szeretné, ha a ciányosztály részére egy külön tantermet 195

Next

/
Thumbnails
Contents